Endo scratch

Túl vagyok rajta. Abszolút kibírható, uh-val, doki magyarázatával mindennel egyutt kb 15 perc volt az egész. Nem mondom hogy nem fájt de teljesen jól bírható a dolog. Mondjuk az is benne van lehet, hogy meglepo de egyáltalán nem féltem a dologtól. Konkrétan 2-3 hónappal ezelott jobban foglalkoztatott mint mondjuk ma reggel. Valahogy elfogadtam hogy ezen túl kell esni és hátha noveli az esélyeinket.
Dokival beszélgettem pár mondatot, szóba kerult hogy 3ik , utolsó támogatott lombik. Elmondtam neki hogy már megbeszéltuk hogy elindítjuk az orokbefogadást ha esetleg ez a lombik sem sikerul. Erre azt mondta ne szaladjunk ennyire elore, reméljuk hogy sikerul, de ha mégsem akkor mindenképp menjunk vissza konzultációra, úgy fogalmazott hogy biztosan találunk elfogadható megoldást. Tovább nem firtattuk a dolgot, mert nem lesz rá szukség úgysem (ha meg mégis ráérunk akkor megtudni hogy ez mit takar). Férjjel jól ossze is vitatkoztunk ezen, szerinte már megint túlreménykedem a dolgot- nem bírom vele megértetni hogy muszáj hogy legyen kapaszkodó arra az esetre ha nem sikerul a dolog. Akkor is ha eldontottuk az orokbefogadást, még jobb ha tobb lehetoség kozul lehet választani, mert ha mondjuk felajánlanak még egy lombikot aminek csak egy részét kellen mondjuk kifizetni, akkor azért nem leszunk hulyék visszautasítani. Ha  adokik is úgy gondolják nincs értelme akkor meg nem fogják felajánlani ennyire egyszeru a dolog. De ugye ez még a jovo zenéje. Egyenlore koncentráljunk a mostani eseményekre. Mégis elkértem a hormonsor eredményeimet. Kellemes meglepetés.


2013. Március 1 eredmények:
LH  5.5 IU/L
FSH 6.9 IU/L
Oestradiol 159 pmol/L
Prolactin 282 mIU/L               ref.: 50-500
Testosterone 0.3 nmol/L         ref.: 0.5-2.6     Low
TSH 2.3 (ha jól emlékszem)



2014. Március 14 eredmények
LH  5.0  IU/L
FSH 6.0 IU/L
Oestradiol 117 pmol/L
Prolactin 239 mIU/L
Testosterone <0.3 nmol/L
TSH 0.99


Hogy mitol ment le a TSH? Hm, nem tudom ez rejtély. Tény hogy november óta jó pár kilót fogyhattam (nem tudom mennyit, elvbol nincs mérleg itthon, de megint S-es méret vagyok)
Napi 4000 D vitamint szedek. Más jelentos dologra nem tudok gondolni, mert ezeken kivul minden úgy van mint bármikor elotte. De végulis mindegy hogy mitol, a lényeg hogy most pont jó :)
Jah és az endo scratchról csak annyit hogy kb olyan mint egy beultetés mármint a menete: fertotlenítés, kacsa, katéterszeru muanyag bigyóval kapargatnak. Fura fájdalom, de nekem nem volt vészes.

Elvált szulok; kozépso stb.

Nem konnyu ám elvált szulok gyermekének lenni. A testvéreimnek sem. A hugomat kulonosebben nem viselte meg hogy a szuleim elváltak, még "csak" 5 éves volt, szinte semmi emléke nincs apukámról. Azért ez elég szomorú. Szerintem olyan formában viselte meg hogy o úgy nott fel hogy nem volt "apja". Legalábbis aki mindig -minden korulmények kozott ott van és segíti. Én ilyen szempontból szerencsésebb vagyok, nekem ott volt 14 éves koromig. Gondolom ezért is van sokkal nagyobb kotodésem hozzá. És persze mivel én sokkal idosebb vagyok huginál (8 1/2 év) ezért anyum erofeszítéseit is jobban tudtam értékelni. A hugomnak az volt természetes hogy anyu egyedul nevel minket. Nekem nem . Én tudom és láttam és emlékszem mennyire nehéz volt neki. Ezért is fogadtam meg már gyerekkoromban hogy én csak akkor megyek férjhez ha tuti hogy van az a feeling hogy igen, vele akarom leélni az életemet :) Így is lett, és ezúton unnepélyesen megfogadom a hamarosan megfoganó gyermek(eink)nek hogy minden erommel azon leszek hogy teljes családban nohessen(ek) fel. Persze amikor anyuék elváltak akkor már az volt helyes, már nem volt "jó" családunk.
A legrosszab egyébként az volt amikor elváltak hogy bármikor apuval találkoztam mindig szidta anyut :( És még nem voltam elég érett hozzá hogy egyszeruen megkérjem hagyja ezt abba, inkább csendben sírtam. De ezt szerencsére megbeszéltuk múltkorában amikor felvettem vele a kapcsolatot, úgyhogy ilyesmi már nem fordul elo :)
 Nem is értem egyébként hogy jutnak ilyesmik pont most eszembe :D ( A novérem egy kulon sztori lesz egyszer, azért nem említem most)
Anyunak aputól 3 lánya szuletett. Én vagyok a kozépso..... Hm hát az sem egy egyszeru menet. Van mindig egy kis megfelelési kényszer - most is mindig mindent tokéletesen szeretnék csinálni. Mert mi torténik a kozépso lánnyal? Hordja a novére kinott ruháit, megunt iskolatáskáját, cipoit. A nagyobbiknak van a legeslegelso nap az ovodában, iskolában. Elso csók, elso randi, elso szerelem. A kozépsonél az anyuka már rutinosabb. Nem mondom hogy anyunak ez már mind érdektelen lett volna, csak már nem volt újdonság, tehát nem voltam egy nagy durranás. De! Az én anyukám nálam már legalább nem kapott infarktust ha késtem, jobban megbízott bennem szóval valahol jó is volt ez.
Most kicsit offolom a saját posztomat, de ez megszokott én már csak ilyen mindenreegyszerregondolóvagyok :P
Borzasztó dolog tortént a férjem munkahelyén, nem tudom szegényem mikorra fogja kiheverni. Az van hogy a férjemnek van elsosegélynyújtó képesítése. Egy nagy hotelben dolgozik azt már írtam hogy foszakács. Szóval csutortokon az egyik takarító felvágott erekkel találta az egyik vendéget a szobájában. Hívták a mentoket meg persze azonnal a férjemet meg egy másik managert. És a férjem kiborult. Nagyon. Azt mondja nemcsak a látvány ami fogadta, hanem elkezdett vele beszélgetni a srác (34 éves) és tokre úgy beszélt mintha mi sem tortént volna, és tok monotonon elondta hogy neki nem érdemes élni, nemrég jott haza Afganisztánból, és hát azóta nincs valami jól mentálisan. Kezelik egyébként, de úgy látszik nem nagy sikerrel. Elozo este beszedett egy csomó gyógyszert meg ivott rá, de reggel felébredt és mivel nem sikerult nem felébredni, ezért vagdosta fel az ereit. Szóval a lényeg a lényeg, a férjem teljesen kivan, azóta nem tud aludni, és nem érti hogy mi vihet rá bárkit arra hogy eldobja az életét....


Hétfon endo scratch nekem, kedden kezdem a leállítást, game on again ;)


Elhiszem azt amit még nem látok, hogy meglássam azt amiben hiszek......

Kezelési lap...

Ma megérkezett a kezelési lapom, ezzel egyutt megint egy paksaméta papír is ami annyira nem lényeges. Ami a lényeg hogy megemelték a Gonal-F adagomat. Fogalmam nincs miért, az eredményeimet még nem kérdeztem (itt zárójelben megjegyzem igazából annyira nem is érdekel addig sem idegesítem magam rajta amíg nem tudom ;) ). Szóval az elozo lombikoknál 150 egységgel ment a Gonal-F, most 187.5-el fog menni.
Szóval ez a menet: Április 29 kezdem az orrsprayt, napi 2x2. Május 21 uh + elso szuri, tovabbra is megy a spray is de csak 2x1 naponta. Aztán Május 30 uh; meg gondolom még egy szuri, mindig szokott lenni még egy az uh napján is. Majd Május 31 tuszorepeszto és Június 2 leszívás. Tesztelni majd június 17-én kell majd. Szóval ez van, már csak alig pár nap az endo scratch-ig. Izgalom nincs, egyenlore félelem sincs, nah az majd lesz az tuti, foleg a beulti után, hogy vajon most eljutok-e addig hogy teszteljek is.... De persze hogy eljutok méghozzá egy akkora pozit fogok pisilni hogy leesik a tesztrol ;) Majd valamikor jovok másról is írni, de most elég kuszák a gondolataim- mily meglepo nálam :D

Mindenrol

Azt mar tegnap mondtam hogy elkezdodott a ciklusom, indul a mandula. Ma még felhívtam egyszer Swindont hogy az endo scratch-ra kell-e vinnem valamit vegyek-e be fájdalomcsillapítót meg ilyesmi. Nem kell vinnem semmit, meg 2 szem paracetamolt vegyek be elotte ha az megnyugtat, de dokinéni szerint nem lesz gond, nem olyan fájdalmas az. Majd lehet rákérdezek hogy neki is volt-e ilyen vagy honnan tudja? :D
Benson nyuszi már jól van, múlt hét csutortoktol megint kint lakik és nagyon élvezi- csak nekem meg hiányzik, úgy megszoktam hogy itt van velunk és sajnálom hogy sokat van egyedul. De szerintem 2-3 hét és hozunk mellé játszótársat , a ketrec 2 személyes ;)
Arról már biztosan írtam hogy van egy ocsém, most fog ballagni általános iskolából. A ballagásra sajnos nem tudok hazamenni mert pont akkor lesz a lombik, de júliusban kiutazik hozzánk egy hétre, már be is írtam a szabimat, ez lesz az ajándéka, mármint a repulojegy meg remélhetoleg el is tudjuk vinni néhány helyre, és nem lesz tipikus British summer amikor is szakad az eso állandóan :P
És hogy mi jár a fejemben így hogy kozeledik a lombik? Konkrétan semmi, az elso 2 alkalommal jól mukodott a stimu, nem látom okát hogy most is miért ne mukodne ugyanolyan jól. Igazából nincs min agyaljak, abba már rég beletorodtem hogy attól tobbet nem tudok tenni, minthogy teszem amit kell. Érdekes attól sem félek hogy ez lesz az utolsó lehetoség. Most vagy ennyire normális vagyok vagy meg ennyire nemnormális, nem tudom. De úgy néz ki nálam ez is mint sok minden más fordítva mukodik, ahelyett hogy egyre jobban belebonyolódnék a helyzetbe, ehelyett mintha minden letisztulna, és mintha elfogadtam volna hogy ezt a dolgot nagyon úgy fest hogy nem tudom irányítani. Persze bízok az endo scratch-ban meg a glue-ban, ezek eddig nem voltak. Meg a D vitamint sem toltam 4000-el. Aztán majd lesz valami.
Mos hirtelen ennyi jut eszembe, úgyhogy maradjunk annyiban hogy Elhiszem azt amit még nem látok, hogy meglássam azt amiben hiszek ;)

Last chance ;) game on!

1 cn -re ébredtem ma reggel. Fel is hívtam Oxfordot meg Swindont is. Endometrial scratch Swindonban április 28-án reggel 8. Leállítás kezdése április 29; elso gonal f+ ultrahang Május 21; Tuszorepesztés Május 31; Leszívás Június 2. Hm. Hát kezdodik. Utoljára ;) Jovo ilyenkor így vagy úgy de gyerekunk lesz :) ha nem a lombikból akkor orokbegyerek lesz. Ezt most ilyen rovidre hagyom, holnap ha nem leszek ilyen fáradt johetnek a szokásos agymenéseim :P

Marcsy vs Benson

Szóval az tortént hogy ugye múlt hét pénteken Benson ivartalanítva lett. Nem viseli valami jól a dolgot, az egyik heréje azóta is be van dagadva (bocs a részletekért). Szóval mindennap 2x fertotleníteni kell neki, azóta is bent van velunk a házban- amit persze én élvezek ;) - a kis benti ketrecében, habár o marhára unatkozik. Nah hát el kell mondjam útálja a fertotlenítést. Az nem kifejezés. Torolkozobe szoktuk csavarni ami általában 15 perces muvelet mire sikerul elkapni és annyira lefogni hogy vagy én vagy a férjem áttoroljuk kb 2 másodperc alatt az illetékes testrészt. Ma délelott is erre készultunk. Szépen kivettem éppen rágcsált és olyan nyugisan megult a kezemben hogy úgy gondoltuk nem kell torolkozo.... Nah ez addig tartott amíg lenyelte az utolsó falatot, ezután eszement módon kapálózott, mart szóval menekult volna. Hm...... belecsikart az alsó ajkamba, a szám folé meg a jobb vállamba.... A számból csopogott a vér ... jájjjj tiszta horror volt. Persze én nyertem ;) Sikerult fertotleníteni :D  De azért nem olyan vészes mint ahogy hangzik, az ajkamon csak egy apró dudor van már, a karcolás a szám folott hajszálvékony. Anyukámat hívtam délután és miután jól kisajnálkozta magát, elkezdtunk nevetni hogy van 2 kígyónk és mégis a nyuszival kerulok osszetuzésbe :D


Más. Hazahoztuk az új autót, férj over the moon, és remélhetoleg kocsi fronton nyugi lesz egy ideig és nem kell vagyonokat rákolteni.

Tegnap kikuldték a meddoségibol a nyomtatványt a barázdázáshoz meg az embryo glue-hoz. Ciklus 1 napján hívom Oxfordot az ICSI-re bejelentkezni, meg ugyanekkor hívom Swindont a barázdázás miatt.  19-22 cn kozott kell megcsinálni szóval az elso napon mikor hívom oket megnézik hogy az itteni foorvos aki múlt héten az uh-t csinálta nekem szabad-e abban a 4 napban. Ha igen akkor megcsinálja nekem Swindonban, ha nem akkor Oxfordba megyunk. Kb ennyi esemény tortént mostanság ;)
Elhiszem azt amit még nem látok, hogy meglássam azt amiben hiszek......

fifty-fifty

Az utolsó bejegyzésemben már próbáltam fejtegetni hogy mennyire nincs rendszer ebben a babásodás témában, egyszeruen nincs titka. Vagy sikerul vagy meg nem. De találtam egy nagyon jófej hasonlatot ehhez az egész kuzdelemhez. Van ugye ez a tehetségkutató musor az x-factor. Van aki szereti van aki nem. Én az otthonit nem nézem de az ittenit igen. Az utolsó évad úgy zajlott, hogy eloszor énekelnek egy szobában a 4 mentornak kozonség nélkul, majd mennek az arénába és ha ott is megfeleltek továbbmennek a bootcamp-ra ahol eldol hogy ki megy a mentorházba. A bootcamp úgy zajlik hogy van a 4 mentor (itt már mindegyiknek megvan a saját kategóriája); a kozonség ; meg kategóriánként 12 jelolt; és a színpadon 6 szék ahova majd azok ulnek le akik továbbjutnak a mentorházba. Nah szóval az utolsó évadban volt egy 16 éves skót srác. Imádnivaló. Elsokorben 3 igennel jutott tovább, majd a kovetkezonél már minden mentort meggyozott, 4 igent kapott. Aztán mire a bootcamp-on sorra kerult , már minden szék foglalt volt. De végul olyan jól sikerult az eloadása hogy a mentora elcserélte valaki másra. Egy másik fiúnak fel kellett állni és hazamenni hogy a kissrácnak legyen helye. És hogy hol az osszefuggés? Nagyon-nagyon sokan vagyunk úgy hogy nehezen indul pl egy lombik, valami komplikáció torténik stb. Vagy mondjuk az utolsó pillanatig biztosak vagyunk benne hogy sikerult aztán mégsem. A legrosszabb amikor sikerult, ott a hcg és mégsem sikerul végigvinni a babáig a dolgot. És ugyanebben az idoben pedig sikerul másnak, és csalódunk de mégiscsak jó hogy legalább annak a másiknak sikerult. Tehát ez is valami olyasmi, mintha egy láthatatlan ero felállítana arról a bizonyos székrol és másvalakit ultet a helyunkre. De elobb -utóbb mindenkinek meglesz a saját széke az már tuti ;)  Ez a fiú minden egyes alkalommal egy lépéssel továbbjutott. Ugyan nem nyert a végén, de második lett. Mi amikor csináltuk az elso lombikot ugye 0 embrió lett. Aztán a kovetkezonél ICSI-vel lett 5, de nem ágyazódtak be, nem lett fagyibaba sem. De, legalább haladtunk hisz volt beultetés.Abban bízunk most nagyon-nagyon hogy mivel mindig peicit elorébb jutottunk hátha ez a mostani utolsó lombik sikerrel jár. Nah mondjuk tuti van akinek ez a gondolatmenet kicsit agyament, de én értem ezt is :P És végul a videó amikor a srác mégiscsak kap széket, tehát továbbjutott:
https://www.youtube.com/watch?v=4R7SDW5X3R8