Mindenrol

Azt mar tegnap mondtam hogy elkezdodott a ciklusom, indul a mandula. Ma még felhívtam egyszer Swindont hogy az endo scratch-ra kell-e vinnem valamit vegyek-e be fájdalomcsillapítót meg ilyesmi. Nem kell vinnem semmit, meg 2 szem paracetamolt vegyek be elotte ha az megnyugtat, de dokinéni szerint nem lesz gond, nem olyan fájdalmas az. Majd lehet rákérdezek hogy neki is volt-e ilyen vagy honnan tudja? :D
Benson nyuszi már jól van, múlt hét csutortoktol megint kint lakik és nagyon élvezi- csak nekem meg hiányzik, úgy megszoktam hogy itt van velunk és sajnálom hogy sokat van egyedul. De szerintem 2-3 hét és hozunk mellé játszótársat , a ketrec 2 személyes ;)
Arról már biztosan írtam hogy van egy ocsém, most fog ballagni általános iskolából. A ballagásra sajnos nem tudok hazamenni mert pont akkor lesz a lombik, de júliusban kiutazik hozzánk egy hétre, már be is írtam a szabimat, ez lesz az ajándéka, mármint a repulojegy meg remélhetoleg el is tudjuk vinni néhány helyre, és nem lesz tipikus British summer amikor is szakad az eso állandóan :P
És hogy mi jár a fejemben így hogy kozeledik a lombik? Konkrétan semmi, az elso 2 alkalommal jól mukodott a stimu, nem látom okát hogy most is miért ne mukodne ugyanolyan jól. Igazából nincs min agyaljak, abba már rég beletorodtem hogy attól tobbet nem tudok tenni, minthogy teszem amit kell. Érdekes attól sem félek hogy ez lesz az utolsó lehetoség. Most vagy ennyire normális vagyok vagy meg ennyire nemnormális, nem tudom. De úgy néz ki nálam ez is mint sok minden más fordítva mukodik, ahelyett hogy egyre jobban belebonyolódnék a helyzetbe, ehelyett mintha minden letisztulna, és mintha elfogadtam volna hogy ezt a dolgot nagyon úgy fest hogy nem tudom irányítani. Persze bízok az endo scratch-ban meg a glue-ban, ezek eddig nem voltak. Meg a D vitamint sem toltam 4000-el. Aztán majd lesz valami.
Mos hirtelen ennyi jut eszembe, úgyhogy maradjunk annyiban hogy Elhiszem azt amit még nem látok, hogy meglássam azt amiben hiszek ;)