Túl vagyok rajta. Abszolút kibírható, uh-val, doki magyarázatával mindennel egyutt kb 15 perc volt az egész. Nem mondom hogy nem fájt de teljesen jól bírható a dolog. Mondjuk az is benne van lehet, hogy meglepo de egyáltalán nem féltem a dologtól. Konkrétan 2-3 hónappal ezelott jobban foglalkoztatott mint mondjuk ma reggel. Valahogy elfogadtam hogy ezen túl kell esni és hátha noveli az esélyeinket.
Dokival beszélgettem pár mondatot, szóba kerult hogy 3ik , utolsó támogatott lombik. Elmondtam neki hogy már megbeszéltuk hogy elindítjuk az orokbefogadást ha esetleg ez a lombik sem sikerul. Erre azt mondta ne szaladjunk ennyire elore, reméljuk hogy sikerul, de ha mégsem akkor mindenképp menjunk vissza konzultációra, úgy fogalmazott hogy biztosan találunk elfogadható megoldást. Tovább nem firtattuk a dolgot, mert nem lesz rá szukség úgysem (ha meg mégis ráérunk akkor megtudni hogy ez mit takar). Férjjel jól ossze is vitatkoztunk ezen, szerinte már megint túlreménykedem a dolgot- nem bírom vele megértetni hogy muszáj hogy legyen kapaszkodó arra az esetre ha nem sikerul a dolog. Akkor is ha eldontottuk az orokbefogadást, még jobb ha tobb lehetoség kozul lehet választani, mert ha mondjuk felajánlanak még egy lombikot aminek csak egy részét kellen mondjuk kifizetni, akkor azért nem leszunk hulyék visszautasítani. Ha adokik is úgy gondolják nincs értelme akkor meg nem fogják felajánlani ennyire egyszeru a dolog. De ugye ez még a jovo zenéje. Egyenlore koncentráljunk a mostani eseményekre. Mégis elkértem a hormonsor eredményeimet. Kellemes meglepetés.
2013. Március 1 eredmények:
LH 5.5 IU/L
FSH 6.9 IU/L
Oestradiol 159 pmol/L
Prolactin 282 mIU/L ref.: 50-500
Testosterone 0.3 nmol/L ref.: 0.5-2.6 Low
TSH 2.3 (ha jól emlékszem)
2014. Március 14 eredmények
LH 5.0 IU/L
FSH 6.0 IU/L
Oestradiol 117 pmol/L
Prolactin 239 mIU/L
Testosterone <0.3 nmol/L
TSH 0.99
Hogy mitol ment le a TSH? Hm, nem tudom ez rejtély. Tény hogy november óta jó pár kilót fogyhattam (nem tudom mennyit, elvbol nincs mérleg itthon, de megint S-es méret vagyok)
Napi 4000 D vitamint szedek. Más jelentos dologra nem tudok gondolni, mert ezeken kivul minden úgy van mint bármikor elotte. De végulis mindegy hogy mitol, a lényeg hogy most pont jó :)
Jah és az endo scratchról csak annyit hogy kb olyan mint egy beultetés mármint a menete: fertotlenítés, kacsa, katéterszeru muanyag bigyóval kapargatnak. Fura fájdalom, de nekem nem volt vészes.
Hihetetlen, milyen hétköznapi lazasággal kezelted, mintha csak beugrottál volna pl bevásárolni egy boltba :) Szurkolok nagyon!!!
ReplyDeleteHat igazabol par hete elkezdtem raallitani az agyamat, hogy nem szabad felni es ez jo ugyert tortenik, de azert siman kibirtam volna ha mondjuk nem kell ilyesmit csinalni ;) Szoval probaltam ugy felfogni hogy ez csak egy dolog amin tul kell esnem :)
DeleteHős vagy, ahogyan olvastam Eszterrel való értekezésetek! :)
ReplyDeleteJajjjj dehogy vagyok en hos :) de koszonom neked azert :)
DeleteMarcsi drágám Te szülni is úgy fogsz (mert fogsz) hogy utána lazán és csodálkozva azt mondod, "jó-jó, fájt, de rosszabbra számítottam, nem oly' vészes ez, mint mondják" :) Irtó büszke vagyok rád, a TSH redményed javulása pedig biztosan köszönhető mind a fogyásnak, mind a D vitaminnak is!! És ne szaladj előre tényleg, mert a te időd MOST van itt!! :)
ReplyDeleteFura a fájdalom amikor kapargatnak, nem kérdés és túlélhető, az igaz, de én biztos nem ilyen játszi könnyedséggel írtam róla. :D Egyszer vagy kétszer lesz endo scratch neked az indulás előtt? Megértem a kapaszkodó keresést az újabb esetleges lehetőség reményében, s mint látod én is jó példa vagyok rá. 3 támogatott lombik van Dániában és mi is az 5.-re megyünk most. Ha a kórház akar, talál kiskaput, főleg ha szimpatikusak vagytok. ;) Amúgy meg minek is ezen agyalni, a mostani lombiknál minden jól megy majd és lesz(nek) kisbabá(i)tok. ;)
ReplyDelete