Marcsy vs Benson

Szóval az tortént hogy ugye múlt hét pénteken Benson ivartalanítva lett. Nem viseli valami jól a dolgot, az egyik heréje azóta is be van dagadva (bocs a részletekért). Szóval mindennap 2x fertotleníteni kell neki, azóta is bent van velunk a házban- amit persze én élvezek ;) - a kis benti ketrecében, habár o marhára unatkozik. Nah hát el kell mondjam útálja a fertotlenítést. Az nem kifejezés. Torolkozobe szoktuk csavarni ami általában 15 perces muvelet mire sikerul elkapni és annyira lefogni hogy vagy én vagy a férjem áttoroljuk kb 2 másodperc alatt az illetékes testrészt. Ma délelott is erre készultunk. Szépen kivettem éppen rágcsált és olyan nyugisan megult a kezemben hogy úgy gondoltuk nem kell torolkozo.... Nah ez addig tartott amíg lenyelte az utolsó falatot, ezután eszement módon kapálózott, mart szóval menekult volna. Hm...... belecsikart az alsó ajkamba, a szám folé meg a jobb vállamba.... A számból csopogott a vér ... jájjjj tiszta horror volt. Persze én nyertem ;) Sikerult fertotleníteni :D  De azért nem olyan vészes mint ahogy hangzik, az ajkamon csak egy apró dudor van már, a karcolás a szám folott hajszálvékony. Anyukámat hívtam délután és miután jól kisajnálkozta magát, elkezdtunk nevetni hogy van 2 kígyónk és mégis a nyuszival kerulok osszetuzésbe :D


Más. Hazahoztuk az új autót, férj over the moon, és remélhetoleg kocsi fronton nyugi lesz egy ideig és nem kell vagyonokat rákolteni.

Tegnap kikuldték a meddoségibol a nyomtatványt a barázdázáshoz meg az embryo glue-hoz. Ciklus 1 napján hívom Oxfordot az ICSI-re bejelentkezni, meg ugyanekkor hívom Swindont a barázdázás miatt.  19-22 cn kozott kell megcsinálni szóval az elso napon mikor hívom oket megnézik hogy az itteni foorvos aki múlt héten az uh-t csinálta nekem szabad-e abban a 4 napban. Ha igen akkor megcsinálja nekem Swindonban, ha nem akkor Oxfordba megyunk. Kb ennyi esemény tortént mostanság ;)
Elhiszem azt amit még nem látok, hogy meglássam azt amiben hiszek......

fifty-fifty

Az utolsó bejegyzésemben már próbáltam fejtegetni hogy mennyire nincs rendszer ebben a babásodás témában, egyszeruen nincs titka. Vagy sikerul vagy meg nem. De találtam egy nagyon jófej hasonlatot ehhez az egész kuzdelemhez. Van ugye ez a tehetségkutató musor az x-factor. Van aki szereti van aki nem. Én az otthonit nem nézem de az ittenit igen. Az utolsó évad úgy zajlott, hogy eloszor énekelnek egy szobában a 4 mentornak kozonség nélkul, majd mennek az arénába és ha ott is megfeleltek továbbmennek a bootcamp-ra ahol eldol hogy ki megy a mentorházba. A bootcamp úgy zajlik hogy van a 4 mentor (itt már mindegyiknek megvan a saját kategóriája); a kozonség ; meg kategóriánként 12 jelolt; és a színpadon 6 szék ahova majd azok ulnek le akik továbbjutnak a mentorházba. Nah szóval az utolsó évadban volt egy 16 éves skót srác. Imádnivaló. Elsokorben 3 igennel jutott tovább, majd a kovetkezonél már minden mentort meggyozott, 4 igent kapott. Aztán mire a bootcamp-on sorra kerult , már minden szék foglalt volt. De végul olyan jól sikerult az eloadása hogy a mentora elcserélte valaki másra. Egy másik fiúnak fel kellett állni és hazamenni hogy a kissrácnak legyen helye. És hogy hol az osszefuggés? Nagyon-nagyon sokan vagyunk úgy hogy nehezen indul pl egy lombik, valami komplikáció torténik stb. Vagy mondjuk az utolsó pillanatig biztosak vagyunk benne hogy sikerult aztán mégsem. A legrosszabb amikor sikerult, ott a hcg és mégsem sikerul végigvinni a babáig a dolgot. És ugyanebben az idoben pedig sikerul másnak, és csalódunk de mégiscsak jó hogy legalább annak a másiknak sikerult. Tehát ez is valami olyasmi, mintha egy láthatatlan ero felállítana arról a bizonyos székrol és másvalakit ultet a helyunkre. De elobb -utóbb mindenkinek meglesz a saját széke az már tuti ;)  Ez a fiú minden egyes alkalommal egy lépéssel továbbjutott. Ugyan nem nyert a végén, de második lett. Mi amikor csináltuk az elso lombikot ugye 0 embrió lett. Aztán a kovetkezonél ICSI-vel lett 5, de nem ágyazódtak be, nem lett fagyibaba sem. De, legalább haladtunk hisz volt beultetés.Abban bízunk most nagyon-nagyon hogy mivel mindig peicit elorébb jutottunk hátha ez a mostani utolsó lombik sikerrel jár. Nah mondjuk tuti van akinek ez a gondolatmenet kicsit agyament, de én értem ezt is :P És végul a videó amikor a srác mégiscsak kap széket, tehát továbbjutott:
https://www.youtube.com/watch?v=4R7SDW5X3R8

Azért én sem....

....Vagyok teljesen normális néha ;) Bármennyire is annak tunok vagy legalábbis van aki szerint az vagyok ;) . Tegnap megint neztem néhány epizódot a One born every minute -bol. Volt benne egy pár kb olyan korúak mint én meg a férjem. A harmadik lombik sikerult nekik, 3as ikrek lettek :) Hál istennek mind egészségesek. Szóval az tortént hogy meséltek a lombikról- na nem részleteztek mindent, de amit nem mondtak azt tudtam magamtol. Végigbogtem basszus az egészet. Meséltek a hosszú évekrol, a várakozásról -ami egyébként itt ...hm enyhén szólva hosszú. Minimum 18 hónap sikertelenség után kezdenek csak vizsgálatokat; lombikhoz/inszemhez bármihez pedig el kell teljen 3 év sikertelenség. Úgyhogy ahogy ezeket sorolták beszéltek róla nekem végem is volt, és hát nem lett jókedvem utána, pedig alapvetoen jókedvu ember lennék vagy mi. De azért ez nagyon megérintett. És úgy orultem neki mikor megszulettek a babák. Persze nem volt problémamentes a dolog -itt nem részletezek mert vannak babások is akik olvasnak ;) De a végén minden jó lett. Volt egy másik pár is , azt hiszem nekik inszem volt, de a várakozási ido elotte náluk is ugyanannyi. Nah ott meg még a férj is elsírta magát tobbszor is, hát akkor is kész voltam mint a matekházi.
Aztán volt egy másik eset. Még régi fórumozásból van egy ismerosom facebookon. Kb 3 hónap próba után teherbe esett már vagy nem is tudom 3 éve. Mostanában fog szuletni a második babájuk. De nem ez a lényeg, hanem megosztotta az Ordog Nóri-s dolgokat, hogy ugye spontán teherbe esett ilyesmi. Valaki kommentelt hogy jajj de jó, meghogy mekkora csoda hogy spontán meg ilyenek. Erre ez az ismeros aláirta hogy: Megszokta a szervezete a terhességet és nem gorcsolt már ra tobbet azért esett teherbe............ pffffff bírom hogy akinek szó szerint 2 ránézésbol sikerul teherbe esni, ilyen rohadt tájékozott.
Aztán azon is gondolkoztam tegnap, hogy miért van az hogy az egyiknek sikerul a másiknak nem?
Basszus nincs osszefuggés a dolgok kozott. Akárhogy zongoráztam végig a dolgokat egyszeruen nem találok osszefuggést a dolgok kozott. Vegyuk pl hogy valaki PCO-s, mégis spontán teherbe esik, vagy egy másik mondjuk lombikkal. De van egy ugyanilyen harmadik aki bármit tesz egyszeruen nem sikerul. Vagy pl hosszú évek sikertelensége után valaki elkezdi a lelki dolgokat kutatni. Sikerul neki.Egy másik ember is megteszi ugyanezt és nem sikerul. Szóval 100 szónak is egy a vége. Bármit teszunk az eredmény ugyanaz: vagy sikerul - vagy meg nem.......
Hm lehet picit érthetetlen vagyok most, de én értem magamat :D
Más. Nyuszi ma volt ivartalanításon, hát szegényem nem viseli valami jól :( Fájdalomcsillapítot kell adagolnunk neki fecskendobol, szteroidot kap hogy egyen meg ilyenek. Venni kellett neki egy bentre való ketrecet is mert most egy pár napig nem lehet kint. A jó hír, hogy a cica nem akarja bántani, egyszeruen csak odaul és nézi, de olyan kedvesen nézi nem ám mint a vacsoráját ;) Ma este mikor hazajottem odaultem a ketrechez simogatni a nyuszit, a cica meg odajott dorombolni :) Családi idill volt :D
De igazából azt szeretném, hogy egy szuszmákoló csecsemovel a nyakamban ucsorogjek -az sem baj ha hisztizik mondjuk biztosan sajnálni fogom- szóval vele ucsorogjek, cica doromboljon, nyuszi rágcsáljon, férj nézzen tévét és akkor lesz kerek a világ, és talán hazaérek ;)

Lassan de biztosan

Haladunk elore szépen a cél felé :) Pénteken megvolt a vérvétel, hétfon ultrahang, ahol is a doki mindent rendben talált. Rendesek voltak, rákérdeztem az endometrial scratchra is hogy hol és mikor. A dokinéni azt mondta Oxfordba kell menni, de a doktor aki csinálta az ultrahangot rászólt hogy dehogy kell majd o megcsinálja :) nincs messze tolunk Oxford, de ha itt Swindonban megcsinálják akkor legalább a férjemnek nem kell szervezgetni a napját, mert reggel elvisz és ha szukséges hogy ott kell maradnom kicsit vagy ilyesmi akkor munkából is el tud jonni értem hogy hazahozzon. Szóval eddig everything going well. Kovetkezo ciklus 1 napján hívom Oxfordot, bejelentkezunk az ICSI-re. 21cn-en elkezdem a leállítást- és kb ekkor lesz a barázdázás is. A szabadságomat már beírtam, június 1-tol 17-ig itthon leszek. Jelenlegi állás szerint Június 2 vagy 9 a leszívás napja. Tok jó hogy le tudom tolteni online a táblázatukat ami alapján dolgoznak, legalább elore tudunk tervezni :) Szóval jó lesz ez most úgy érzem :) Persze bennem van az is hogy esetleg nem sikerul ez sem, de nem lesz baj, ha igy kell lennie igy lesz, az ellen nem tudok tenni semmit. Az viszont tuti hogy már csak 1 karácsony lesz kettesben a férjemmel, mert jovore vagy szulok vagy pedig lezajlik addigra az orokbefogadás :) És bárhogy lesz, az úgy lesz tokéletes :) Tavasz van, sut a nap (kivéve mikor nem :P ), nemsokára jon a nyár, és hamarosan órát is állítunk és mégtovább lesz világos yupppeeeeeee
Ma megnéztem 5 epizódot a One born every minute-bol :) Hát néha amikor már a célegyenesben vannak és hát a valóságot mutatják, szóval fájdalom meg minden azért néha elbizonytalanodok :D Ééééés még mindig sírva fakadok minden egyes alkalommal mikor megszuletik a baba. Pedig basszus tudom hogy jonni fog, ott a feje meg minden, és mikor kibújik akkor egyszercsak omlik a konny a szemembol :D Hát nem egy hulye vagyok???? De azért belegondoltam hogy márpedig olyan nem volt hogy az a gyerek bentmaradjon :D Az egyik epizódban még egy szulészno is megjegyezte hogy mindig elcsodálkozik amikor kibújik a baba, hogy elképzelhetetlen pl hogy vissza tudják helyezni, mármint hogy elfért 9 hónapig de ha egyszer kijott akkor már nem férne el 1 perccel sem tovább odabent :)

És most offolom ezt a post-ot muszáj leírni: Most tortént 1 perce, a férjemnek a kezében volt a kiskígyó, és basszus egyszeruen a kígyo fogta magát és leszarta az uramat :D hahahahahaha :D mondom én hogy nálunk mindig mókás az élet ( ami nem mókás hogy nekem kell kimosni a cuccot :D )

Szabadság, szerelem e ketto kell nekem....

Értelmesebben: a nyuszi volt ma szabadon és marhára élvezte :D Délelott kiengedtuk a kertben, ugrándozott, nyargalt ossze-vissza marha gyorsan, alig tudtuk kovetni :D A férj jól el is fáradt. Nagyon jó kis nap volt ez a mai. Én egy  órával késobb ébredtem mint a párom, persze o is csak a forma1 miatt kelt fel ;) Kávézás után kitakarítottam a nyuszit, mosogattam, mosást indítottam. Aztán jott a játszás Bensonnal. Ezután beszéltem novéremmel (kozben furdoszobát takarítottam); megint mosás, tok jó hogy már ki lehet rakni a ruhát száradni, nálunk ma kb 18-20 fok volt és gyonyoru napos ido. Délután apuval skypeoltam, bemutattam neki a férjemet :) Párom fozte az ebédet vagy hogy hívjam, késo délután kajáltunk- tiszta haszon ha a férj is szakács és még jobb hogy ki is takarít maga után :D Jah és ma a foldszinten ablakot is pucolt, pedig nem is kértem tole, hanem megláttam mit csinál és csak lapítottam nehogy félbehagyja :D
Szóval egy nagyon jó, tartalmas nap van mogottunk pedig a házból ki sem tettem a lábam ma ;)
Szerelmes meg én vagyok. Meg a férjem. Mostanában úgy érzem mi ketten legyozhetetlenek vagyunk. Egyszeruen nem is tudok rá panaszkodni, nincs miért. Naaaaaaaaaah van hogy felidegesít de az ritka és csak pillanatokig tart. Ma pl megcsinálta a tejeskávém és 50 másodperc helyett 1 1/2 percre rakta a mikróba, persze megégett. És mikor mérgelodve csináltam egy másikat, megolelt és mondta hogy: mondtam már milyen szép vagy mérgesen szemuvegben???? :D Hát lehet rá haragudni?
És innen uzenem N barátnomnek, hogy majdnem igazad volt, miután elkoszontunk nem rogton mentem szunyókálni hanem eloszor port torolgettem :P
N szerint (is) hiperaktív vagyok, nem tudok kikapcsolni és lustalkodni. Egyébként igaza van ;) De nem tehetek róla, így érzem én jól magam, habár ma férj is megjegyezte amíg nézte a forma1-et hogy próbáljak már néha leállni, mert csak kapkodja a fejét utánam ahogy cikázok korulotte, hol egy halom ruhával, hol nyulas gumikesztyuvel vagy éppen mosogatószivaccsal a kezemben szedem ossze a kávésbogréket :D
Fogyás: fogytam, nem tudom mennyit nem mérek, mindenesetre 2 méretet csokkentem ;) Mondjuk a múltkorában tobb kilóval is nagy általánosságban M-es voltam de szabástól vagy ruhadarbtól fuggoen egy-egy nagyobb cucc is becsúszott, most határozottan rám jonnek az S-es régi cuccaim, nadrágokat a nem nyúlosakat is simán letolom-felhúzom osszegombolva/cipzározva. Szóval a nyugodtság segített ebben is, nah meg a zero cola és kevés csoki. És most már határozottan állíthatom hogy a kilók foképpen a lombik miatt + stressz miatt szaladtak fel, úgyhogy jobban járok én hogy visszatértem a full pozítív énemhez és nem hagyom magam sajnálni....
Úgyhogy: Elhiszem azt amit még nem látok, és meglátom azt amiben hiszek ;)

4; 1; 5; 6

- 4ik házassági évforduló ma
- 1 cn ma
- 5ik osszejovos évforduló holnap
- és 5 év alatt tegnap a 6ik autót vettuk meg, illetve egyutt "csak" 4-et


                                  Bovebben:
Szóval ma van a házassági évfordulónk, nagyon jól sikerult a kis kiruccanás, attól fuggetlenul hogy marha rovidre sikerult. De! Rengeteget nevettunk, sokat beszélgettunk, keveset aludtunk, szóval marha jól szórakoztunk egymással, egymáson, a helyen ahol voltunk (hihetetlen elavult hotelban sikerult szobát foglalnunk, kb olyan volt a berendezés mint amit a Columbo-ban látni a virágos fuggony, virágos tapéta és társai :D ). A délelottre tervezett indulásunk enyhén szólva nem jott ossze. Tegnapelott szervizbe kerult a kocsi (amit ha jól emlékszem szeptemberben vettunk) , kozolték mennyibe fog kerulni a javítás és hogy tegnap délre elkészul. Ehhez képest hívták a férjem 11 korul hogy más baja is van, plusz 400 fontba fog kerulni stb stb és ideiglenesen ossze tudják rakni leghamarabb délután négyre..... Nah itt kezdtem elkeseredni, habár férj nem látta rajtam mert tiszta ideg volt szóval inkább ot próbáltam nyugtatni. 4re elbuszoztunk a peugeot-ba a kisboronddel egyutt a kocsiért, ahol kis tanácskozás után (miután korulnéztunk) úgy dontottunk inkább számitsák be a régi kocsinkat, veszunk egy újat.... Illetve ez 4 éves de garancia van rá meg mégiscsak márkakereskedésbol, szóval ha úgyis nekik kell megcsinálni saját koltségukre ha valami baja van, akkor az állapotával kapcsolatban csak nem fognak becsapni bennunket. A másikkal sem "nagyon " csaptak be csak éppen azt nem tudtuk hogy diesel autót annak szabad venni aki rengeteget autózik és ha lehet autópályán, mert a városi használatnál tonkremennek a kulonbozo szurok benne és akkor jon a fekete leves. Kiderult ha mindent meg akarunk csináltatni rajta (márpedig ha muszakit akarunk szeptemberben akkor muszáj) kozel 2000 fontra rúgott volna a végosszeg. Nah mindegy is egy szónak is száz a vége, új autót vettunk majd talán holnap vagy holnapután mehet érte a férjem. Szóval délelott helyett délután 5.15kor indultunk és este 7re értunk Bournemouth-ba. Bejelentkeztunk ilyesmi, gyorsan átoltoztunk és irány vacsizni mert már majd meghaltunk éhen. És tok fáradtak voltunk de szerencsére mindketten tudunk a tragédiából komédiázni szóval nagyon jókat nevettunk, éjjelre már fájt a hasam a nevetéstol. Kifiguráztuk a berendezést a hotelben meg ilyenek. Kozben csak egy apró megjegyzés: ma lett volna a 31ik ciklusnapom, éjjel úgy fájt a cicim mint soha-nem szokott mensi elott csak max néhány másodpercre nyilallgat, és persze marhára elkezdtem reménykedni hogy hátha bekaptam a legyet, de az 1cn-bol kiderul hogy hát ugye nem.
Mivel ma 1 cn van, bejelentkeztem uh-ra hétfo reggel 8-ra kaptam idopontot; holnap reggel megyek vv-re. Az ICSI-re nem jelentkeztem be, majd a kovetkezo ciklusnál, úgy dontottem hogy nem surgetem én ezt a dolgot, a tavalyi év után nekem május a mumusom amúgyis.
Néhány kép befejezésul:

Vacsora

Mexikoi vacsi volt :) hosszu nap errol majd egy kulon posztban beszelek. Sok stressz volt ma de estere ideertunk es vegul jol is laktunk. Most meg asszem eltesszuk magunkat holnapra.

Our mission ...

Nahat szoval az az ujsag van hogy ugy nez ki a mi kuldetesunk a ferjemmel az állatmentés ;) Illetve inkább otthonadás állatoknak :) Volt ugye eloszor Neptune az oreg cica akit adoptáltunk :) Aztán most van Monty o is orokbefogadott cica :)
Ma elmentunk vásárolni cicának meg a kígyóknak kaját és hát volt ott egy nyuszi, aki már olyan sokáig volt az uzletben hogy nem eladásra kínálják, hanem orokbeadásra. Olyan édes volt (most nyugodtan lehet hulyének nezni ) hogy komolyan konnyes szemmel figyeltem ahogy próbálta magára vonni a figyelmunket, ugrált az uvegre meg ilyenek. Eljottunk az uzletbol..... 5 perc múlva visszamntunk, a srác nem akarta elhinni hogy ilyen gyorsan eldontottuk hogy márpedig ezt a nyuszit mi hazavisszuk :D Kint lakik a kertben, vettunk neki házikót (nem volt olcsó de csak egyszer kell megvenni ugyebár ) , azt mondták télen is jó lesz neki kint, csak jó sok szalmát kell majd adni neki. De persze tudom hogy majd ha nagyon hideg lesz akkor úgyis behozzuk majd :D Holnap fognak ismerkedni a cicával, Monty eddig csak bentrol figyelhette. Szóval az eddigi lista bovult egy nyuszival. Mindig is szerettem volna nyuszit, csak az eddigi cicák miatt nem mertuk hogy legyen, de ha tudom hamarabb hogy kint is tokéletesen elvannak már rég hoztunk volna. Jah a nyuszi neve: Benson és fiú.

Láttam :)

... Az apukámat skype-on :) Jajjjj nagyon jó volt :) Egyben fura is mert ugye már évekig nem láttam és hát nagyon megoregedett, de akkor is az én apukám és újra "vigyori"-nak nevezett mint régen mikor kislány voltam, ugyanis jellemzo volt hogy gyerekként ha megláttam az apukám mindig mosolyogtam :D

20.cn-en vagyok, ketyeg az óra ;) Érdekes most nem vagyok olyan turelmetlen mint az elozo 2 alkalommal, legalábbis nem idegesítem saját magam azzal hogy surgetném az idot. Amikor megjon a menszeszem akkor indul a mókuskerék, hm nem lesz unalmas az elkovetkezendo 6 hét :P

Március 13-án lesz a 4-ik házassági évfordulónk, ennek oromére elutazunk 2 napra. Véééééééééégre már nagyon várom, szinte soha nincs lehetoségunk lelépni akár csak 2 napra, hisz nagyon ritkán van egyszerre a szabadnapunk :( Nem megyunk messzire, egy tengerparti hotelbe megyunk, alig várom hogy sétáljunk, beszélgessunk jó nagyokat :)

Most gondolkozok hogy milyen rovidek mostanában a postjaim, de valószínuleg kiegyensúlyozottabb vagyok mint mikor elkezdtem, letisztulnak a dolgok a fejemben... Mondjuk így is képes vagyok mondjuk 10 mondatban 3 féle dologról beszélni :D