Tuesday, 22 September 2015
Monday, 14 September 2015
Így vagyok
Úgy vagyok hogy sehogy. Azt asszem írtam hogy férjem felmondott a munkahelyen. Az új helyen jobban érzi magát,habár van hogy alig látom. Van hogy 2 teljes napig csak telefonon tudunk beszélni. Én ugye továbbra is hajnalban kelek stb, szóval nem igazán megy hogy megvárjam.
Ez van, majd megszokjuk. Rengeteget dolgoztam az elmúlt 3 hónapban. Sikeresen bele is betegedtem pár hete, azóta kicsit jobban figyelnek rám a munkahelyen. Hetekig heti 1 szabadnappal dolgoztam, aztán a tetopont az volt amikor 0 szabadnapom volt. No comment. Jó kis ovsomor lett a vége, szerencsére kiutéseim nem lettek, így 4 nap piheno után újra dolgoztam (amúgy nem gondoltam volna hogy ez ilyen rohadt fájdalmas). A jobb oldalam, mellem és a hátam jobb fele fájt nagyon. Azt mondta a doki mell alatt húzodik egy ideg egész hátkozépig, azt támadta meg az ovsomor és azért volt olyan fájdalmas. Az elso 2 napban volt hogy konkrétan fetrengtem kínomban.
Orokbefogadást egyenlore el sem kezdtuk, se ido, se energia hozzá. Eloszor alkalmazkodnunk kell az újéletritmushoz, és mivel a férjem a mellettunk lévo városban dolgozik, így az is elképzelheto hogy márciusban amikor lejár a mostani albérletre a szerzodésunk akkor koltozés lesz. Még nem tudjuk, egyenlore belefáradtunk már a szarságokba amik vannak korulottunk, de egy ideje úgy tunik talán megcsillan a fény az alagút végén, legalábbis már legalább nekem van 2 hete heti 2 szabadnapom.... kop kop. Cica jól van, talán túl jól is, megi t úgy elhízott hogy jelenleg fogyókúrára van fogva, most lehet nevetni, alacsony szénhidráttartalmú kaját adunk neki :D Ha ezzel sem sikerul fogynia, visszuk dietetikushoz . Orulet hogy mik vannak nah.
Jovohét szerdán utazom haza 2 hétre. Végre. Igaz egyedul, férjem egyenlore nem tud szabit kivenni. Csutortokon fogorvoshoz megyek. Aztán meg hétfon végre N-t meglátogatom pár napra és megolelhetem a kislányát is, jajj már nagyon várom. Jesszusom mióta alig blogolok nem akar menni az írás sem. Most tényleg akkor antiszociális lettem vagy mi? Annyi minden van a fejemben, de nem akar kijonni. Pffffff.Nah szóval mikor meglátogatom N barátnomet, akkor eljon velem vv-re stb, hát kíváncsi leszek. Kb 3-4 napon belul bezáro a blogot, valószínuleg csak addig míg otthon vagyok. Nem tudom engem valahogy elrettent hogy anno sokan lebuktak, lehet emiatt sem megy annyira az írás, szóval addig tuti zárva lesz amig otthon vagyok. Foképpen azért mert ha mondjuk tesóim vagy valaki keresgél az ipadon és ráakad blogra amit olvasok onnan már egyenes út vezet ide ;)
Szóval most megígérem magamnak hogy osszeszedem magam, és megpróbálok megint gyakrabban írni, sírósat is meg nevetoset is meg unalmasakat is ;)
Ez van, majd megszokjuk. Rengeteget dolgoztam az elmúlt 3 hónapban. Sikeresen bele is betegedtem pár hete, azóta kicsit jobban figyelnek rám a munkahelyen. Hetekig heti 1 szabadnappal dolgoztam, aztán a tetopont az volt amikor 0 szabadnapom volt. No comment. Jó kis ovsomor lett a vége, szerencsére kiutéseim nem lettek, így 4 nap piheno után újra dolgoztam (amúgy nem gondoltam volna hogy ez ilyen rohadt fájdalmas). A jobb oldalam, mellem és a hátam jobb fele fájt nagyon. Azt mondta a doki mell alatt húzodik egy ideg egész hátkozépig, azt támadta meg az ovsomor és azért volt olyan fájdalmas. Az elso 2 napban volt hogy konkrétan fetrengtem kínomban.
Orokbefogadást egyenlore el sem kezdtuk, se ido, se energia hozzá. Eloszor alkalmazkodnunk kell az újéletritmushoz, és mivel a férjem a mellettunk lévo városban dolgozik, így az is elképzelheto hogy márciusban amikor lejár a mostani albérletre a szerzodésunk akkor koltozés lesz. Még nem tudjuk, egyenlore belefáradtunk már a szarságokba amik vannak korulottunk, de egy ideje úgy tunik talán megcsillan a fény az alagút végén, legalábbis már legalább nekem van 2 hete heti 2 szabadnapom.... kop kop. Cica jól van, talán túl jól is, megi t úgy elhízott hogy jelenleg fogyókúrára van fogva, most lehet nevetni, alacsony szénhidráttartalmú kaját adunk neki :D Ha ezzel sem sikerul fogynia, visszuk dietetikushoz . Orulet hogy mik vannak nah.
Jovohét szerdán utazom haza 2 hétre. Végre. Igaz egyedul, férjem egyenlore nem tud szabit kivenni. Csutortokon fogorvoshoz megyek. Aztán meg hétfon végre N-t meglátogatom pár napra és megolelhetem a kislányát is, jajj már nagyon várom. Jesszusom mióta alig blogolok nem akar menni az írás sem. Most tényleg akkor antiszociális lettem vagy mi? Annyi minden van a fejemben, de nem akar kijonni. Pffffff.Nah szóval mikor meglátogatom N barátnomet, akkor eljon velem vv-re stb, hát kíváncsi leszek. Kb 3-4 napon belul bezáro a blogot, valószínuleg csak addig míg otthon vagyok. Nem tudom engem valahogy elrettent hogy anno sokan lebuktak, lehet emiatt sem megy annyira az írás, szóval addig tuti zárva lesz amig otthon vagyok. Foképpen azért mert ha mondjuk tesóim vagy valaki keresgél az ipadon és ráakad blogra amit olvasok onnan már egyenes út vezet ide ;)
Szóval most megígérem magamnak hogy osszeszedem magam, és megpróbálok megint gyakrabban írni, sírósat is meg nevetoset is meg unalmasakat is ;)
Sunday, 12 July 2015
Azért nehéz néha..
Régen nem írtam. Valahogy nincs motiváció arra hogy megosszam a gondolataim. Most ezt megpróbálom megtorni. Sokat tanakodtam azon is mi legyen a bloggal. Hiába nah annyi mindenki "lebukott" hogy én nem szeretnék. Aki olvas tudja nagyon személyes dolgokat megosztottam amibol irtó konnyu rámismerni. Szóval elofordulhat hogy egyszer zárt lesz. Vagy hamarosan. Még nem tudom. Ha valaki ilyet tapasztal és kíváncsi lesz a továbbiakra majd dobjon egy email címet. ;)
Szóval az van hogy a férjem beadta 4 hete a felmondását. Majd egyszer ha lesz turelmem leírom részletesen mik is torténtek. Talált is másik munkát illetve egy fejvadász találta meg ot és sikeres volt az egyuttmukodés. Étterem nem hotel (étteremben mindig is jobban szeretett dolgozni a férjem), ugyanúgy foszakács, lényegesen tobb pénz. Egyenlore én maradok, nem tudom meddig majd az ido hozza amit kell. Orokbefogadás lógóban, el sem kezdtuk, fogalmunk nincs milyen lesz az idobeosztása, ezt is elkezdjuk ha eljon az ideje.
Monty cicának pár hete az osszes fogát kihúzták, nem maradt egy sem. Fura de sokkal tobbet és jobban eszik mint foggal. Cost us a fortune but worth it ;)
És miért nehéz néha? Tavaly Júniusban volt az utolsó lombik. Eltelt tobb mint 1 év, és nem mondanám hogy elfelejtettem. Nem azt hogy nem sikerult. Hanem azt hogy lehetett és volt is okom reménykedni. Tavaly ugye néztem a One born every minute c musort. Akkor még tele reménnyel, és a végén mindig a meghatottságtól sírtam. Ma is néztem az új évadot. Ma már a fájdalomtól sírtam a végén. Hogy lehet én ezt soha nem élhetem át. Igen tudom fogok olelni babát/kisgyereket, fognak hívni anyának. És ez a legfontosabb. De mégis. Gondolom mi nok erre lennénk beprogramozva. Hogy várandósak legyunk, hogy gyereket szuljunk. Szerencse a szerencsétlenségben hogy e két dolgot mellozve is lehetek Anya. És jelenleg ez az egy ami továbbvisz. Ami motivál.
De ettol fuggetlenul elég nehéz feldolgozni hogy már reménykedni se nagyon érdemes, felesleges is , minek is lennék hónapról hónapra a godor alján nemde?
Menszeszem totál megorult illetve nagyjából beállt 26 napra, minden hónapban észreveszem az ovut (lombik elott nem volt tojcsis nyák sosem).Arra azért kíváncsi lennék mitol rovidultek meg a ciklusaim. Nem mintha olyan sokat számítana, de mittudomén úgy érdekel. Majd ha hazajutok elvonszolom magam dokihoz is (ha én nem vonszolom magam majd N tuti elvisz amennyire ismerem :D ). Hát nagyjából nagyon dióhéjban ennyi ami most van. Talán hamarosan részletesen is leíom a dolgok állását.
Szóval az van hogy a férjem beadta 4 hete a felmondását. Majd egyszer ha lesz turelmem leírom részletesen mik is torténtek. Talált is másik munkát illetve egy fejvadász találta meg ot és sikeres volt az egyuttmukodés. Étterem nem hotel (étteremben mindig is jobban szeretett dolgozni a férjem), ugyanúgy foszakács, lényegesen tobb pénz. Egyenlore én maradok, nem tudom meddig majd az ido hozza amit kell. Orokbefogadás lógóban, el sem kezdtuk, fogalmunk nincs milyen lesz az idobeosztása, ezt is elkezdjuk ha eljon az ideje.
Monty cicának pár hete az osszes fogát kihúzták, nem maradt egy sem. Fura de sokkal tobbet és jobban eszik mint foggal. Cost us a fortune but worth it ;)
És miért nehéz néha? Tavaly Júniusban volt az utolsó lombik. Eltelt tobb mint 1 év, és nem mondanám hogy elfelejtettem. Nem azt hogy nem sikerult. Hanem azt hogy lehetett és volt is okom reménykedni. Tavaly ugye néztem a One born every minute c musort. Akkor még tele reménnyel, és a végén mindig a meghatottságtól sírtam. Ma is néztem az új évadot. Ma már a fájdalomtól sírtam a végén. Hogy lehet én ezt soha nem élhetem át. Igen tudom fogok olelni babát/kisgyereket, fognak hívni anyának. És ez a legfontosabb. De mégis. Gondolom mi nok erre lennénk beprogramozva. Hogy várandósak legyunk, hogy gyereket szuljunk. Szerencse a szerencsétlenségben hogy e két dolgot mellozve is lehetek Anya. És jelenleg ez az egy ami továbbvisz. Ami motivál.
De ettol fuggetlenul elég nehéz feldolgozni hogy már reménykedni se nagyon érdemes, felesleges is , minek is lennék hónapról hónapra a godor alján nemde?
Menszeszem totál megorult illetve nagyjából beállt 26 napra, minden hónapban észreveszem az ovut (lombik elott nem volt tojcsis nyák sosem).Arra azért kíváncsi lennék mitol rovidultek meg a ciklusaim. Nem mintha olyan sokat számítana, de mittudomén úgy érdekel. Majd ha hazajutok elvonszolom magam dokihoz is (ha én nem vonszolom magam majd N tuti elvisz amennyire ismerem :D ). Hát nagyjából nagyon dióhéjban ennyi ami most van. Talán hamarosan részletesen is leíom a dolgok állását.
Wednesday, 20 May 2015
Annyi minden...
Torténik mostanság, csak kapkodom a fejem. Foképpen otthon anyuéknál van sok izgalom. Anyu ugye évek óta kínlódik a lábával, sokszor otthon mankóval kozlekedik :( Aztán múlt héten felfedezték hogy az egyik lába kezd lebénulni.... Kétségbeestem. Jovohéten fekszik be a reumakórházba, megpróbálják megállítani a folyamatot és jó alaposan kivizsgálják-megint, gerinc, csípo, lábak. Aztán az ocsém kórházba kerult, veseko.
Munkában elég siralmas a helyzet, alig maradtunk szakácsok. Konkrétan 4-en vagyunk, persze ez így rengeteg túlórát; szabadnapvesztést jelent. Egy ideje ugynokségtol kapunk szakácsot (már amikor bejonnek haha). Egy 240 szobás hotelrol beszélunk szóval nem vicces ez. De talán már látjuk a fényt az alagút végén. Lassan mintha alakulna a helyzet, 3 hónap múlva kezd egy szakács, én kapok egy tanulót, szóval majdcsak lesz valahogy. Mindezido alatt férjem 60-70 órákat dolgozik hetente. Volt pár nap amikor megrémisztett, teljesen depressziós volt, mondjuk elég reménytelennek tuno helyzetben voltunk/vagyunk, de már osszeszedte magát. Ebben az osszevisszaságban, orokbefogadásra sem tudunk/akarunk koncentrálni, hiszen jelenleg lehetetlen hogy egyszerre vegyunk ki szabadnapokat, márpedig ha elkezdjuk akkor viszont fog kelleni a tanfolyamok egyebek miatt, méghozzá nem akkor amikor mi be tudjuk utemezni hanem akkor amikor mondják.
Apropó orokbefogadás. Nem, nem gondoltuk meg magunkat. De nem is surgetjuk a dolgot. Megvár. Most annyi bizonytalanság van az életunkben hogy ez egy picit háttérbe szorult. Fura de nem bánom. Valahogy nem érzem azt hogy úristen most rogton, azonnal. Majd ha minden lecsendesedik johet ez is. Addig meg dolgozunk, és vagyogatunk. Azon is gondolkoztam múltkoriban hogy vajon mikor múlik el az hogy reménykedek hátha sikerul mégis nekunk az a baba? Van ilyen egyáltalán hogy elmúlik? Kétlem. Én arra jutottam hogy tuti hogy a vágy mindenkinél megmarad. 10 év múlva is. Legfeljebb nem vallja be még saját magának sem. Korulottunk itt az utcában kb 3 háznál van újszulott baba. Az egyik a szomszédunk. Néha utálok kimenni a kertbe, mert az o kertjuk tele van babaruhával (mármint a szárítón nem a fuvon). És néha most se bírom nézni az idegeneket nagy hassal, babakocsival, 6 gyerekkel. Mert attól ures leszek. Már nem nézem csodálattal a kisbabákat a buszon, hanem csak hidegen elfordítom a fejem.
Ám van egy kisbaba akit meg mindig alig várom hogy lássak :) N babája, jajj imádom pedig csak skypeon látom. Tundér gyerek és mindig akkora mosolyt kapok tole hogy képes bearanyozni egy egész hetemet. N szerint emlékszik a hangomra még a pocakból :) lehet benne valami mert pár hetes korában is felkapta a fejét ha beszéltem hozzá vagy az anyukájához :)
Nah a másik dolog meg ami foglalkoztat illetve ki sem tudnám kerulni hogy foglalkoztasson az az hogy Monty cicát vittuk a szokásos 6 havi ellenorzésre, és rossz hír van. Ki kell muteni a fogait :( Egyszeruen nem múlik az ínygyulladása, hiába kap antibiotikumot már vagy 6 hónapja-lehet tobb is. Jovohét csutortokon mutik, aggódni fogok érte, és fene tudja meddig tart míg felépul belole (a múltkor 3 fogát szedtek ki akkor is hónapok volt mire nagyjából helyrejott) az aids miatt ugye o nehezebben gyógyul. Nah meg kb.200 ezer ft-ba fog fájni + utána hetekig a fájdalomcsillapító ami kb heti 30ezer de már ez a legkevesebb csak ne szenvedne ennyit ez a drága cicám. Szóval van mivel elfoglalni magunkat.
Cikluso továbbra is felborulva az utolsó éppen 25 napos volt.... Már ezt is unom. De egyenlore semmi porcikám nem kívánja hogy orvoshoz szaladgáljak. Majd jon egy sugallat és akkor menni fogok, de megpróbálom elhúzni addig míg hazajutok, elmegyek magánlaborba meg N dokijához aztán majd csinál velem valamit ;)
Munkában elég siralmas a helyzet, alig maradtunk szakácsok. Konkrétan 4-en vagyunk, persze ez így rengeteg túlórát; szabadnapvesztést jelent. Egy ideje ugynokségtol kapunk szakácsot (már amikor bejonnek haha). Egy 240 szobás hotelrol beszélunk szóval nem vicces ez. De talán már látjuk a fényt az alagút végén. Lassan mintha alakulna a helyzet, 3 hónap múlva kezd egy szakács, én kapok egy tanulót, szóval majdcsak lesz valahogy. Mindezido alatt férjem 60-70 órákat dolgozik hetente. Volt pár nap amikor megrémisztett, teljesen depressziós volt, mondjuk elég reménytelennek tuno helyzetben voltunk/vagyunk, de már osszeszedte magát. Ebben az osszevisszaságban, orokbefogadásra sem tudunk/akarunk koncentrálni, hiszen jelenleg lehetetlen hogy egyszerre vegyunk ki szabadnapokat, márpedig ha elkezdjuk akkor viszont fog kelleni a tanfolyamok egyebek miatt, méghozzá nem akkor amikor mi be tudjuk utemezni hanem akkor amikor mondják.
Apropó orokbefogadás. Nem, nem gondoltuk meg magunkat. De nem is surgetjuk a dolgot. Megvár. Most annyi bizonytalanság van az életunkben hogy ez egy picit háttérbe szorult. Fura de nem bánom. Valahogy nem érzem azt hogy úristen most rogton, azonnal. Majd ha minden lecsendesedik johet ez is. Addig meg dolgozunk, és vagyogatunk. Azon is gondolkoztam múltkoriban hogy vajon mikor múlik el az hogy reménykedek hátha sikerul mégis nekunk az a baba? Van ilyen egyáltalán hogy elmúlik? Kétlem. Én arra jutottam hogy tuti hogy a vágy mindenkinél megmarad. 10 év múlva is. Legfeljebb nem vallja be még saját magának sem. Korulottunk itt az utcában kb 3 háznál van újszulott baba. Az egyik a szomszédunk. Néha utálok kimenni a kertbe, mert az o kertjuk tele van babaruhával (mármint a szárítón nem a fuvon). És néha most se bírom nézni az idegeneket nagy hassal, babakocsival, 6 gyerekkel. Mert attól ures leszek. Már nem nézem csodálattal a kisbabákat a buszon, hanem csak hidegen elfordítom a fejem.
Ám van egy kisbaba akit meg mindig alig várom hogy lássak :) N babája, jajj imádom pedig csak skypeon látom. Tundér gyerek és mindig akkora mosolyt kapok tole hogy képes bearanyozni egy egész hetemet. N szerint emlékszik a hangomra még a pocakból :) lehet benne valami mert pár hetes korában is felkapta a fejét ha beszéltem hozzá vagy az anyukájához :)
Nah a másik dolog meg ami foglalkoztat illetve ki sem tudnám kerulni hogy foglalkoztasson az az hogy Monty cicát vittuk a szokásos 6 havi ellenorzésre, és rossz hír van. Ki kell muteni a fogait :( Egyszeruen nem múlik az ínygyulladása, hiába kap antibiotikumot már vagy 6 hónapja-lehet tobb is. Jovohét csutortokon mutik, aggódni fogok érte, és fene tudja meddig tart míg felépul belole (a múltkor 3 fogát szedtek ki akkor is hónapok volt mire nagyjából helyrejott) az aids miatt ugye o nehezebben gyógyul. Nah meg kb.200 ezer ft-ba fog fájni + utána hetekig a fájdalomcsillapító ami kb heti 30ezer de már ez a legkevesebb csak ne szenvedne ennyit ez a drága cicám. Szóval van mivel elfoglalni magunkat.
Cikluso továbbra is felborulva az utolsó éppen 25 napos volt.... Már ezt is unom. De egyenlore semmi porcikám nem kívánja hogy orvoshoz szaladgáljak. Majd jon egy sugallat és akkor menni fogok, de megpróbálom elhúzni addig míg hazajutok, elmegyek magánlaborba meg N dokijához aztán majd csinál velem valamit ;)
Sunday, 3 May 2015
Wednesday, 1 April 2015
Etamának és persze sok mindenki másnak...
Annyira de annyira szeretnék vigasztaló szavakat találni. De nincsenek. Ilyenkor már elfogynak. Tudom hogy a sokadik próbálkozásnál a vigasztalás már csak még nagyobb bánatot okoz. Mert mit is lehetne mondani? Azt hogy majd a következö sikerül? Vajon hányszor hallottátok már ezt? Amikor az ember lánya csinálja kétszer,háromszor,négyszer sokszor akkor már nincs vigasztaló szó. Akkor már csak szívböl tudom kívánni hogy találjatok reménysugarat. Egy újat mert van az valahol. Hogy tudjatok felállni. Hogy legyen egy megnyugvás egy kapaszkodó vagy bármi ami továbbvisz. Mert nincs minden veszve. Sikerülni fog csak sajnos nem tudjuk mikor és milyen módon. De én nagyon várom a posztokat a kétcsíkosról, a nagy hasról, arról hogy nem tudtok lehajolni már bekötni a cipötoket, arról hogy nincs alvás mert fogzik a baba és így tovább.... Bárcsak bárcsak minél hamarabb legyetek elefánt méretüek, vizesedö lábúak és kialvatlanok. Mert én annyira szeretném. Mindenkinek nagy ölelés tölem.
Tuesday, 31 March 2015
Annyi minden van meg hogy bövült a család
Nah hát mióta nem írtam már ... Azóta már volt az ötödik házassági évfordulónk. Még karácsonyra kaptam a férjemtöl koncertjegyeket és pont egybeesett az évfordulónkkal. Londonban voltunk 2 napot illetve majdnem két napot. A koncert a Wembley Arena-ban volt és mellette a Hiltonban szálltunk meg. Elsö nap egy jó kis ebédelés is volt, másnap meg magunkhoz híven megnéztük a londoni állat kertet. Szuper 2 nap volt. Aztán azóta meg dolgozok ilyeneket hogy 6 nap munka 1 szabadnap majd 9 nap munka 2 szabadnap ebböl ma van az elsö holnap is itthon aztán megint munka. Pénteken Benson nyuszi randin volt ami sikeres lett úgyhogy bövült a családunk Petal nyuszkóval. Nagyon cuki, hosszú a fején a haja olyan mintha be lenne szárítva neki. Van sok- sok gondolat a fejemben majd erendezem amennyire tölem telik aztán leírkálom. Jah és néhány napja eldöntöttem hogy útálom azt aki kitalálta hogy a gyürött ruha ciki és vasalni kell. Egyik héten úgy összegyült a mosnivaló szakácsruha hogy hosszú programon kellett mosni és így persze vasalni kellett (normál esetben 4-et mosok csak egyszerre és vállfán szárítva nem kell vasalni) és 9 rohadt szakácskabátot vasaltam és én bármit bármikor szivesen megcsinálok mint tudjuk pl tisztaságmániás vagyok de kifejezetten gyülölök vasalni :D
Friday, 6 March 2015
Szakácsélet képekben ;)
És ezek csak a nagyobbacska sérülések plusz egy rakat fotó már nincs is meg ;) amúgy nem fájnak ezek úgy mint ahogy gondolni lehet kép alapján. Tény hogy élöben rondább de meg lehet ám szokni. Egyébként érdekességnek raktam ezeket fel mert minden szakmának megvam a szépsége ugyebár. Nah ezek a hátrányok :D
Sunday, 1 March 2015
Valami mégiscsak van
Az utolsó lombik óta lerövidültek a ciklusaim. Gondolkoztam picit rajta de azért nyugodtan alszok. Nah nem mondom ez az utolsó 24 napos már felbosszantott. Elsö körben pajzsmirigyre gondoltam ezt N is megerösítette bennem miután ma kiveséztük a dolgot. Jó hát túlzás lenne ha azt állítanám nagyon zavar a dolog. De picit igen, azért ez nem normális. Halvány lila gözom nincs honnan jött most ez elö. Lombikok elött miért nem. A következöt fogom tenni. A terv: felhívom a meddöségit elmondom mi a tünet, meglátjuk adnak e idöpontot vagy pedig végig kell futni a háziorvosos köröket. B terv (ha itt falakba ütközök): amikor hazamegyek N dokija és gyors privát laborok aztán meg majd meglátjuk. A vak is azt mondta ;) most 10 napot fogok zsinórban dolgozni úgyhogy nem tudom mennyire gyorsan tudom az ittenieket elérni meg hát lehet elhajtanak a búsba. We will see....
Aztán rájöttem hogy igazából ahhoz képest hogy mennyire tudok mások miatt aggódni meg noszogatni hogy orvoshoz kell menni ilyesmi, szóval ehhez képest magamat elég jól elhanyagolom. Térdeim nagyon fájnak már évek óta, most már elég rossz. Rá kell szánni magam az orvoshoz menésre. Fogam eltört egy már nem tudom mikor itt meg be sem vagyok regisztrálva egy fogorvoshoz sem (csakis azért mert fosok tölük de a fogaim meg szeretem és nem nincsenek tönkremenve de nah). Derekam becsípödik stb. De aki mindig fizikai munkát végzett ne csodálkozzon nemde? Jesszus 18 éve lesz idén hogy dolgozok, abból több mint 3 varroda, 6 egy szerelöüzem, és 9 a konyhán. Pffff. Még gombócból is sok.
Jut eszembe úúúgy de úúúgy ennék szilvásgombócot :D
Aztán rájöttem hogy igazából ahhoz képest hogy mennyire tudok mások miatt aggódni meg noszogatni hogy orvoshoz kell menni ilyesmi, szóval ehhez képest magamat elég jól elhanyagolom. Térdeim nagyon fájnak már évek óta, most már elég rossz. Rá kell szánni magam az orvoshoz menésre. Fogam eltört egy már nem tudom mikor itt meg be sem vagyok regisztrálva egy fogorvoshoz sem (csakis azért mert fosok tölük de a fogaim meg szeretem és nem nincsenek tönkremenve de nah). Derekam becsípödik stb. De aki mindig fizikai munkát végzett ne csodálkozzon nemde? Jesszus 18 éve lesz idén hogy dolgozok, abból több mint 3 varroda, 6 egy szerelöüzem, és 9 a konyhán. Pffff. Még gombócból is sok.
Jut eszembe úúúgy de úúúgy ennék szilvásgombócot :D
Friday, 20 February 2015
A múltkoriból kimaradt..
Szóval azon az ominózus mamás napon történt hogy mikor a férjem jött értem munkába hogy elvigyen a pub-ba ahol ebédeltünk kicsit eltévedtünk (elég nagy Swindon nah) J bekapcsolta a satnav-ot a telefonján szépen el is irányított minket kb 3 percnyire voltunk a helytöl. Annyira jól müködik a satnav hogy J bement pisilni és a klotyóban megszólalt a zsebében hogy: és most fordulj jobbra :D
Wednesday, 18 February 2015
Amikor mar nevetni is lehet sajat magunkon
Szoval van J-nek az egyik nagyija a csucsszuper 76 eves es meg mindig heti 5 napot dolgozo, tavaly egy magas epulet tetejerol ereszkedett le kotelen.... Nem csalas nem amitas. - O azert elegge jol tisztaban van a mai vilaggal,lombik ilyesmit nem kell magyarazni neki. Aztan van a masik mama aki mar nem is tudom nyolcvanvalahany eves kozel a kilencvenhez. O mar elegge elnyutt szegenyem, nagyot hall, szeme sem jo, bottal jar de mindig nevet. Szoval ma vele talalkoztunk meg J nagynenje nagybatyjaval igy kozosen ebedeltunk. En kesobb mentem mert dolgoztam. Mielott J eljott ertem hogy elvigyen beszelgettek a mamaval. Kerdezi mama:baba nem lesz? J mondja hat nem ugy nez ki. Volt 1 IVF es 2 ICSI. Kerdezi mama: az meg mi a csuda? J meg nagyneni nagybacsi egyuttesen magyarazzak, maminak nagy nehezen leesik a dolog es elgondolkozik par percre csendben. Majd felkialt: dehat fiam neked olyanra nincs szukseged hisz a Gardner csaladbol szarmazol, menni kell annak lombik nelkul is :D hat en oszinten sirva nevettem mikor elmeselte a ferjem a sztorit. :D.
(Ebed utan meg kijottunk a pub-bol es mama siman kirotyogtatta a bentragadt levegot nah akkor meg majd megpukkadtam )
(Ebed utan meg kijottunk a pub-bol es mama siman kirotyogtatta a bentragadt levegot nah akkor meg majd megpukkadtam )
Friday, 13 February 2015
J :)
J az aki felvillanyoz a legszarabb depibol. Jokedvre derit ha faradt vagyok ; rossz az ido vagy akarmi. Aki ilyen bolondsagokkal nevettet meg hogy furdes utan meztelenul dartsozzunk. (Poenbol es semmi naughty nem volt utana ) Aki ma elment koran dolgozni mert a sulija miatt jott a mentora de utana hazarohant 2! csokor viraggal (szerinte 1 tul kicsi volt) es egy kepeslappal mert holnap valentin nap de egesz nap dolgozik nem lesz ilyesmire ideje. Aki felhivott korabban hogy:szombaton jonnek. Mondom kik? Eroteljesebben mondja : szombaton jonnek. De mondom kik b..d meg? Jaaaa hat anyamek :) Es az is J aki kepes volt anno a cicaval sirni mikor fajt a szaja (a cicae fajt); remegett a varoban mikor az endo scratch-om volt es az elso lombiknal leszivaskor lecseszett hogy miert nem vettem fel szexibb bugyit (mer' abba nem lehet betetet rakni vazze.... )
Hat ilyen...... :D
Hat ilyen...... :D
Tuesday, 10 February 2015
Neki könnyebb mert.....
Nem tudtam hirtelen jobb címet kitalálni. Azon gondolkoztam tegnap hogy úgy kb 2-3 évvel ezelött én is azok közé tartoztam aki úgy gondolta hogy a lombikosok között azoknak mégis könnyebb lehet akinek már van 1 vagy akár több gyermeke. Most már nem így gondolom. Ugye párszor már elmélkedtem azon hogy milyen borzalmas lehet eljutni egy pozitesztig és elveszteni a babát. Akkor kértem is az én istenem hogy ettöl kíméljen meg. Nah most akkor átvetítve a gyerekesekre. Személy szerint én anno sokat gondolkoztam miért is akarok én gyereket hisz az egy ismeretlen dolog/érzés számomra. És most meg ebböl kifolyólag arra jutottam hogy akinek már van gyerek és nem sikerül a következö azoknak valójában rosszabb lehet mint nekem. Ök már tudják milyen, tudják mit nem kapnak meg. Ez borzasztó lehet. Én állok az édességes bolt kirakata elött. Szemezek mondjuk a tejcsokis mazsolával (fiiiiiinooooom) és mondjuk egy fehércsokival. Nem kapok belöle és elöbb utóbb beletörödöm hogy nekem azt nem lehet. Ugyanígy áll egy gyerekes a kirakat elött. Megkapja mondjuk a csokis mazsolát de a fehércsokit nem..... Marha nehéz lehet elfogadni hogy ha az egyiket lehet akkor a másikat miért nem? Nem tudom mennyire lehet ezt érteni, én értem mit akarok ebböl kihozni. Ùgyhogy ha abból kell választani hogy elhúzzák elöttem a mézesmadzagot illetve félig kapom meg amit szeretnék vagy pedig sóvárgok azután amit még nem tapasztaltam akkor inkább köszönöm de a mostani állapotot választom....
Apró megjegyzés: anyu 6x volt terhes. 4 gyermeket szült. És még most is elmondja hogy annak ellenére hogy imád bennünket , mindig hiányozni fog neki AZ a 2 gyermek aki soha nem születhetett meg.
Baromi nehéz lehet ezzel együtt élni én azt mondom.....
Apró megjegyzés: anyu 6x volt terhes. 4 gyermeket szült. És még most is elmondja hogy annak ellenére hogy imád bennünket , mindig hiányozni fog neki AZ a 2 gyermek aki soha nem születhetett meg.
Baromi nehéz lehet ezzel együtt élni én azt mondom.....
Monday, 9 February 2015
Nightmares
Egy meddö nönek az egy rémálom ha nem tud aludni. Gondolom ezzel mindenki egyetért. Ilyenkor alattomosan a tudatba kúsznak a meg nem válaszolt kérdések és a miértek. Ez volt most nekem 1-2 este és aztán úgy felhergeltem magam hogy miért kell nekem ilyenen gondolkozni hogy méginkább nem tudtam aludni... A gondolatokat nem taglalom mert aztán majd megint ezen rágódok. Egy múltheti ilyen eredménye hogy ha még akkor is így gondolom akkor ha hazamegyek magánlabor ; terheléses inzulin; és egy terjedelmesebb pajzsmirigy vv. De lombik nem lesz többet, hacsak ki nem derül valami übergáz dolog és verem az ajtót itt a meddöségibe hogy itt van b.szd meg ezzel kezdjetek akkor valamit :D
Egyébként meg jön a tavasz én már érzem. Nálunk vagy 2-3 napja szép idö van, a szomszéd fenyöfáján csiripelnek a madarak, úgyhogy már nagyon várom a jó idöt. Ma megpucoltam az összes ablakot. Az emeletit kivülröl nem mert nem érem el :D
A szabim lassan a végéhez közeledik.
Örökbefogadásról annyit most csak röviden hogy kb 6 hónap a formaságok lefutási ideje. Mindkettönknek kell 3 referencia és csak 1 lehet családtagtól. 2 tanfolyam lesz és sok-sok elöadásra el kell menni. Ide is fognak jönni hozzánk többször. Családfát kell mindjettönknek késziteni, szóval lesz mit csinálni abban a 6 hónapban. Nincs várólista mihelyst megtalálják a mi gyerekünket ami lehet csak 1 hét de lehet hónapokba is telik szóval ha megvan akkor anya meg apa leszünk.
Már nagyon várjuk a mi gyerekünket :)
Egyébként meg jön a tavasz én már érzem. Nálunk vagy 2-3 napja szép idö van, a szomszéd fenyöfáján csiripelnek a madarak, úgyhogy már nagyon várom a jó idöt. Ma megpucoltam az összes ablakot. Az emeletit kivülröl nem mert nem érem el :D
A szabim lassan a végéhez közeledik.
Örökbefogadásról annyit most csak röviden hogy kb 6 hónap a formaságok lefutási ideje. Mindkettönknek kell 3 referencia és csak 1 lehet családtagtól. 2 tanfolyam lesz és sok-sok elöadásra el kell menni. Ide is fognak jönni hozzánk többször. Családfát kell mindjettönknek késziteni, szóval lesz mit csinálni abban a 6 hónapban. Nincs várólista mihelyst megtalálják a mi gyerekünket ami lehet csak 1 hét de lehet hónapokba is telik szóval ha megvan akkor anya meg apa leszünk.
Már nagyon várjuk a mi gyerekünket :)
Sunday, 1 February 2015
35 és csakis Est kedvéért javítva :p
Éves vagyok ma.... Pfffff. Amikor 25 voltam azt hittem qrva sok idöm van mindenre. (Excuse my language) Férj gyerek stb. Aztán eljött a 30 most meg a 35. Férj van (bless him he is lovely) gyerek nincs. Van viszont cica,nyuszi,kígyók,halak. Nah ennyit a szülinapról asszem ennyi elég is 😃 Ma egy hete volta céges buli. Férj meg én jól kirittyentettük magunkat. És a 9 év alatt elöször lettem igazán "kitüntetve". Ugye van az a rész ahol díjakat osztogAtnak. Nah hát én semmire nem számítottam erre megkaptam a legnagyobb díjat egy ipad mini-t. Azért mert mióta ott dolgozok azóta a reggeliztetés a vendégek szerint jobb lett. Állítólag sokkal. Ùgyhogy megkaptam a "the most improved section award"-ot. Nah ennek örültem -persze tipikus hogy tegnap megvolt az elsö reklamáciòm is. Dehát minden nem lehet kerek ugye és ez a faszi amúgyis reklamált mindenért úgyhogy aszonta a férjem szarunk rá. Most megint dolgoztam 8 napot zsinórban meg a jó ég tudja hányszor volt ugyanez decembertöl úgyhogy ma heverészés van (nyuszi takarítás ; mosás; mosogatás után). Mától 2 hét szabi (f.cking hope so) hacsak nem kell megszakítanom és bemenni dolgozni.... Már majd összeszedem a gondolataimat -nem könnyü amilyen szétszórt vagyok- és leírom amiket mostanság szedtem össze az örökbefogadásról. És csak egy apró megjegyzés ciklusaim lerövidültek 26 napos most már egy ideje. Fogynak a petéim??????
Sunday, 18 January 2015
Thursday, 1 January 2015
Subscribe to:
Posts (Atom)