Ami tegnap kimaradt...

Az a donoros lombik. Ugye azt már leszogeztem hogy nem biztos hogy szeretnénk még egy lutrit. Márpedig egy donoros lombik is lutri. Vagy sikerul vagy nem. És fizetos. Nem , nem vagyunk smucigok. De tényleg olyan ára van a lombiknak itt nálunk, hogy egyszeruen nem látom értelmét hogy 1 évig spóroljunk egy talán sikerulre. Mert ugye garantálni senki nem tudja ;) Hazamenni lombikozni meg ha számoljuk az utazást és a munkából kiesett idot, akkor szinte ugyanott vagyunk. A másik dolog pedig hogy engem személy szerint nem is igazán a megtermékenyulés aránya zavar, mert van ettol rosszabb is. Hanem az embriók minosége. Annak nagyjából utánanéztem hogy mitol lehet ez hogy nem osztódnak kelloképpen. Valójában bármitol. De, ha egyszer a spermát magába engedi a petesejt akkor onnantól a sperma már nem felel az embriók minoségéért. Ezt egy amerikai tanulmányban olvastam. Az embriók minoségét befolyásolja a petesejt minosége. A laboratóriumi korulmények (van olyan hogy csak éppen nem szeretik a cuccot amiben vannak). A petesejt minoségét pedig befolyásolhatja a stimuláció alatt kapott hormonok mennyisége, a leszívás esetleg nem pontos idopontja ( 1/2 óra is számít, és errol esetleg nem is az orvosok tehetnek, hanem csak nem vagyunk gépek, és hiába van belove a tuszorepi idopontja ha egyszer pont nem úgy mukodok pl ), és a petesejtet is befolyásolhatják a laboratóriumi korulmények. Egyszer visszakeresem ezt a tanulmányt és lejegyzem pontosabban a dolgokat. De a lényeg hogy azért nem donoros lombik, mert már nem akarunk bizonytalanságot. Szóval csak ezt akartam még gyorsan lefirkantani, mert persze régebben ez is megfordult a fejunkben - még az elso lombik után. De már nem. Régen nem ... :D

A folytatásról

Nah nem mintha konkrétan tudnék bármit is hogy mi fog torténni ezután ;) Már korábban említettem hogy nekunk az orokbefogadás sohasem volt téma éppen hogy gond lenne. Sot :) Ma már inkább el tudom képzelni hogy orokbefogadunk 1-2 gyereket és ok tutira hazajonnek velunk, minthogy itt rágjam mégegyszer a kormomet hogy jajjj mi lesz, sikerul a lombik vagy nem sikerul. Lehet hogy ez gyávaság, minden tiszteletem azoké akik képesek ezt 6-8 alkalommal végigcsinálni. Úgy néz ki a dolog hogy  én nem vagyok erre képes , legalábbis sérulések nélkul nem.... Márpedig nem vagyok hajlandó sem magam sem a férjem kitenni még nagyobb vagy akárcsak fele ekkora bukásoknak , és valahogy úgy gondolom nekunk ez a lombik téma nem nagyon mukodik ;) Jelenleg csak annyi tart vissza minket hogy azonnal elindítsuk a papírmunkát, merthogy még lombik kezelés allatt állónak számítunk, meg kell várni az utolsó konzultációt, azt meg ugye még nem tudjuk hogy mikor lesz. De pár hét és meg lesz az is. Oszintén én nem bízom abban hogy adnak még egy lehetoséget, sot tovább megyek. Nem is vagyok biztos benne hogy szeretnék én még egy ilyet. Igazából furcsa, mert nem mondhatnám hogy túlzottan megtort ez a mostani kudarc, mert annyira azért nem zuhantam meg mint az várható lenne. De úgy gondolom hogy koszonom nekunk ebbol elég volt. Persze ha mondjuk felajánlanak egy tok ingyenes lombikot nem tudom mit lépunk, a párom azt mondja ha így lenne akkor ne utasítsuk vissza- nem mintha a férjem annyira bízna benne hogy sikerul. Az a helyzet hogy ha elo is fordul itt is esetleg hogy valakik kapnak egy utolsó utáni lehetoséget, az gondolom csak akkor van ha az elozo lombikok biztatóak voltak. Hát a mieink nem voltak azok mondhat bárki bármit. Lehet túlságosan realista vagyok, vagy túlságosan a foldon járok de van egy olyan érzésem hogy a mi esetunkben kb annyi esélye van egy sikeres lombiknak, mint egy spontán teherbeesésnek. Akkor meg már miért ne hajtsunk inkább a tutira, igenis lesz gyerekzsivaly a házban, lesz puszilni való bibi, lesz hiszti, nevetés, sírás minden lesz. Egy orokbegyerekkel :) Vagy kettovel hogy fokozzuk az élvezetet :D
Nah de visszakanyarodva miért gondolom azt hogy eléggé esélytelenek voltunk? Hm.
Elso lombik: 14 petesejt; IVF; 0 embrió.
Második lombik: 12 petesejt; ICSI; 5 embrió; 3-ik napra 1db 8 sejtes, 1db 7 sejtes, a tobbi lemaradt
Harmadik lombik: 12 petesejt; ICSI; 5 embrió; 3-ik napra 2db 4 sejtes, maradék 2 és 3 sejtesek....
Ugye hogy látott mindenki ettol már szebb eredményeket is? ;) Igen tudom sok oka lehet ennek, tobbek kozott az is amit a dokim mondott az elso lombiknal hogy kifogtunk egy szar ciklust. Az ok, de egy év alatt 3x? :D Úgyhogy nem vagyok biztos benne lenne-e értelme tovább ezen nyuglodni. Mindenesetre elmegyunk a konzira, zárjuk már le ezt az egészet és engedjenek utunkra bennunket ;)
A múlt héten sikerult újabb adatokat gyujtenem az orokbefogadásról, pl hogy az idosebb szulo és a gyermek kozott a maximum korkulonbseg 45 év lehet, ez szuper ebben még boven benne vagyunk :) Kb 6 hónap lesz a papírmunka és onnantól hetek vagy max 3 hónap kérdése és hozhatjuk ám a gyermekunket haza :) Nem, nem ragaszkodunk újszulotthoz ;) Ja és még érdekesség, itt mikor felno az orokbefogadott gyermek el KELL mondani kik a valódi szulei, meg ha szeretné akkor segíteni kell osszehozni egy találkozót a szuleivel, ebben segítséget nyújthat a gyámugy is, ok lesznek azok akik tudni fogják hol vannak az eredeti szulok. Persze olyan is van hogy nem tudják, olyankor gondolom megpróbálják felkutatni az anyát vagy éppen mindkét szulot. Szóval szép lassan, csendben készulodunk és hogy hu maradjak az elozo bejegyzésemhez, a végén úgyis megnyerjuk a háborút ;) Legeslegkésobb jovo karácsonykor már gyerekkel egyutt díszítjuk a karácsonyfát ;)

Hivatalos tesztnap

Ez is eljott végre, megcsináltam reggel a kórházi tesztet, mondjuk tiszta vicc ez, az lett volna a csoda ha ilyen verzes mellett pozitív lesz..... Nah akkor aggódtam volna az tuti. Nem, nem lett pozitív. Akkora negatív volt hogy már majdnem kirohogott. Aztán hívtam a meddoségit, hagytam uzenetet hogy nega a teszt. Valamikor délutan 4 korul hívhattak vissza mert már csak a hangpostámról jott sms hogy uzenet van, nem hallottam hogy csorog a telefonom, ma már dolgoztam. Kb. 4-6 héten belul megérkezik a kiértékelés Oxfordból, akkor kell kérnunk idopontot az utolsó konzultációra.

Sok minden van ám a fejemben de most már dolgozok, ma zártam és jó késo is van úgyhogy majd valamikor lejegyzem a gondolataimat.

Lányok, nagyon-nagyon koszonom mindenkinek hogy így drukkoltatok igazán jólesett :) És merem állítani hogy ugyan ezt a csatát (is) elvesztettuk, de a háborút azt nem ;) Olelek mindenkit :)

Negatív

A ma reggeli teszt. Erosodik a vérzés, most már a hasam is fáj. Most már csak az lenne a jó ha abbahagyhatnám a kúpot és minél hamarabb vége lenne az egésznek mert így csak kínlódik a szervezetem meg én is.....

Mit is gondolok?

Szokás szerint 1000+1 dolog van a fejemben. Eloszor is hogyan éltem meg pl az elso pár pecsétet amibol úgy gondoltam hogy ez nem AZ a pecsét ami jót jelenthet habár ki tudja. Nem esett jól, egyáltalán nem. De próbálok higgadt és nyugodt maradni, mert pánikolással nem megyek semmire. És nem gondolom azt hogy az lesz a világ vége hogy ha holnap és még szerdán is negatívat tesztelek. Mert nem az lesz. Nem lesz jó, de van tovább, van másik út. És azt hiszem hogy a biztosabbat fogjuk választani. Ha valami csoda folytán kapunk még egy lehetoséget, akkor talán jovore belevágunk- vagy hamarabb majd ahogy hozza a sors, ahogy mi jól érezzuk magunkat. Ha csak úgy kapunk hogy teljesen fizetos, akkor ennyi volt. Inkább azt az idot és pénzt eltoltjuk/koltjuk a jovendo orokbegyerekekre minthogy rágjuk a kormunket mondjuk 1 évig hogy mibol, mikor, minek stb... És nem, nem fogom sem magam sem a férjem tonkretenni ezzel, azt már pár napja megbeszéltuk hogy vizsgálódni sem fogunk tovább. Valami oka van hogy vagy nincs embrió, vagy nem úgy fejlodnek ahogy kellene (ha itt vagytok mégis a mummy hasában akkor most ne figyeljetek babák ;) ). De nem hinném hogy azon hogy ez változzon olyan konnyen lehetne segíteni.

Érdekes mióta gyermeket szeretnénk én személy szerint soha nem ragaszkodtam ahhoz hogy én legyek terhes, én szuljek stb... Persze a legjobb dolog lehetne, de ha meg kell hajolni és lejjebb kell adni megteszem, mert akkor is Anya leszek ha a baba nem a vérembol van, de a szívemben lesz és ez a fontos :) Most nem azt mondom hogy az nem hogy terhes legyek meg szuljek, dehát van mikor az embernek tudnia kell alkut kotni a sorssal. Annyiban maradtam magammal hogy ahogy lesz, úgy lesz és az lesz a legjobb akkor is ha még nem tudom mi a végkifejlet. :) NAh ezt jól meg beszélgettem saját magammal :D Persze a férjemmel is ;)

Ja és hogy mit gondolok errol a pecsételos, barnás, néha fekete néha piros, hol tobb hol kevesebb hol meg egyáltalán semmi dologról? Hm. Lehet a progi kúptól; lehet csak egy vérrog maradt a leszívás utánról és most urul; lehet egy hematóma szóval a lehetoségek száma végtelen, és ammondó vagyok hogy órákon de max napokon belul kiderul, és ha jól alakul orulunk ha meg nem akkor sem sírunk (nah jó egy kicsit mert azért én sem vagyok kobol), végigjárjuk a nekunk kijelolt utat és senki nem tántoríthat el a végcéltól: a gyermekemtol, akihez bármilyen úton is de eljutok (még az is lehet tobben lesznek ) :D

Az van hogy nincs ám depi, kicsit szomorú vagyok néha, de kb 5 percekre és utána egész normális tudok lenni még én is meglepodok mennyire :D A beulti óta nem tudtam aludni egyfolytaban 3-4 órától tobbet, úgyhogy már nagyon várom hogy eldoljon végre a dolog és kialudhassam magam, mert bármennyire is szeretném de nem tudom azért ezt az egészet kitorolni a tudatomból :D

......

Folytatom a kúpot mert ezt mondták hogy a tesztnapig -szerdáig - ne hagyjam abba, de szerintem nem sok értelme van, ez már vérzés..
.. Sotét még és néha-néha elapad gondolom a lórúgásnyi progi miatt, de már van benne piros is, szóval ez van. Amikor elkezdtuk ezt az egészet, azt mondták nagyon elenyészo akinek a 3 lombikból egy sem sikerul, hát most mi is rontunk a statisztikán úgy gondolom. A magam megnyugtatására holnap reggel csinálok egy tesztet, de nem is tudom minek. Mindegy ez van. Hamarosan lehet továbbgondolkozni -nem hinném hogy egy újabb lombikon, habár a konzultációra el fogunk menni.
Most úgy gondolom hogy mikor eljutunk az orokbefogadásos részhez, bezárom a blogomat, illetve nem lesz nyílt, mert gondolom lesznek olyan infók amiket én szeretnék lejegyezni, de nem lenne szerencsés ha bárki el tudná olvasni.
Ma reggelre ennyi ami eszembe jutott.

Ez már vicc :D

Szóval az van hogy a barnázás továbbra is van, illetve inkább fekete már de nem is ezt akarom részletezni, pont eleget részleteztem már a fejemben, igazából annyira már nem érdekel, megszokom hogy ott van.
De! Ma felhívtam a meddoségit hogy ha megint vérzésbe fordulna a dolog (nem vagyok vészmadár csak hétvégén szinte lehetetlen bárkit elérni, tavaly is ez volt), akkor használhatom-e a kúpot fenékbe mint a beulti elott, mert huvelybol simán kifolyik a cuccal ha erosebb lesz. Persze nem vette fel senki a telefont de hagytam uzenetet. Vissza is hívtak, pechemre pont mikor a nyuszinak voltam kint vizet cserélni (egyébként sem számítottam rá hogy ilyen hamar visszahívnak). Dokinéni hagyott uzenetet a hangpostámon, mehet a kúp fenékbe, jó otlet. Hurrá. Igen csak most jon a vicc: Van nekem egy belso aranyerem, ami idonként vérezgetni szokott, hát pont ma kellett neki elkezdeni.....
Mikor ezt megláttam eskuszom hangosan felrohogtem kínomban, és azon tunodtem hogy most akkor nyeljem le a kúpot vagy mi a túrót csináljak????? :D :D :D
Azóta nem volt onnan vérzés úgyhogy simán beadom fenékbe de ez már mindennek a teteje :D
Valaki odefentrol nagyon szórakozik velem, legalábbis gondoskodik róla hogy ne unatkozzam :D

Miért?

Miért nem mehet egyszer ebben az életben valami simán. Torténetesen errol a mostani lombikról van szó. Ugye minden marha jó volt egészen a leszívásig, aztán jott a hideg zuhany hogy a babák 3 napos állapot helyett 2 napnál járnak a 3ik napon... Ezt még megemésztettem (habár most már elárulom hogy vigasztalhatatlanul zokogtam amikor kijottunk a férjem azt hitte sosem hagyom abba). Szóval sebaj, hajrá babák, fog ez menni.... Gondoltam én. Tegnap este volt az elso kritikus pont a multkori és ezelott egyetlen beultihez képest, anno akkor kezdtem el barnázni. Szuper, túléltuk. Jah, egészen ma délután kb 2ig. Amikor felmentem pisilni és ott volt az a rohadék, ott vigyorgott a tisztasági betéten. Igen, tudom. A progi kúp is csinál ilyet, sot lehet az csak úgy is ott.... Csak kár hogy nehéz ebben hinni, a múltkor is ezt mantráztam de sajnos igaza lett  a megérzésemnek. Szóval ma is kiborultam, úgy néz ki ez a lombik enyhén szólva drámai. Eloszor is még a beulti után is napokig nagyon fájt a hasam (most már alig érzem). Aztán rengeteg mensis gorcs volt- most nincs. Van helyette ez a hulye barna, ami ugyan nem egészen olyan mint a multkori mert nem a kúppal jon ki, és nem is váladékos egyszeruen csak foltocska. Kevéske, de most is volt. Az a helyzet hogy nem adtam fel, de áltatni sem fogom magam, ha kihúzom a tesztelésig és pozitív, akkor én leszek a világ legboldogabb embere meg a férjem. Ha nem, arra is felkészultem (már amennyire fel lehet erre készulni). Szóval ha nem, elmegyunk a konzultációra de nagyon úgy érzem hogy ha most nem sikerult akkor nekem ebbol elég volt, elindítjuk az orokbefogadást. Nem, nem adtam fel, csak megpróbálom felkészíteni magam hogy mi jon a sok HA után. ;)


És mindemellett egy csomó mindenki másnak nem sikerult :( Hát komolyan létezik az mostanában hogy sikerul????? Nagyon-nagyon remélem.........

Diéta...

Ez lett a tavaly novembertol tartó nagyjából cukormentes- kevés csoki, zero cola- eredménye. Eloszor is az alacsony TSH, azon lehet az is segített hogy most már csak elvétve fordul elo hogy egész nap nem eszek pl csak este.Próbálok viszonylag rendszeresen, normális kaját enni. Nem, nem számolok sem kalóriát sem szénhidrátot. Tegnap felpróbáltam egy tavaly nyári lenvászon nadrágot és megdobbentem. Nem volt rám szuk a gatya akkor sem, meg tavaly sem azért a hasam tartotta a helyén hanem inkább a csipom, de azért megdobbento az eredmény.

Jááááááájjjjj

ET+3 van ma. Tegnapig csak fekves volt már majdnem beleorultem, aki ismer tudja hogy a fekvés az nem az én mufajom. Férj alig enged valamit is csinálni- néha már ez is az agyamra megy. Meg úgy általában most mindentol ideges, ingerult vagyok. Komolyan mint egy hisztis p.csa. Hát hova lett az én békés énem??? És a legjobb hogy semmi olyasmirol nincs szó hogy én most azon rágódnék sikerult vagy sem, ha ez eszembe jut akkor próbálok arra gondolni amit a múltkor beszéltunk a dokival, onnantól hogy beulti megvolt az égvilágon szinte semmit nem tudok tenni azért hogy tuti legyen a dolog. Persze vigyázok magamra, de azt azért kétlem hogy most 2 hétig mozdulatlanul kéne hogy heverésszek az ágyban. Ma már elmentem a férjemmel vásárolni-persze o cipekedett, én nem vittem kivételesen 1 árva szatyrot sem. Mert konkrétan mind nehéz volt. Csutortok éjjel nagyon fájt a hasam, azt hittem megpusztulok, és csak másnap jottem rá hogy a csirkemell mellé koretnek ettem kukoricát is tobbek kozott az kínzott így meg. Úgyhogy most azt kerulom. Furán érzem a hasam alját is szinte szunet nélkul- ez múltkor nem volt, akkor ilyenkorra már mensis gorcseim voltak és ugye pár nappal késobb meg is jott, most szerencsére nem gorcsolok, hanem inkább olyan nehéznek érzem a hasam alját, néha pedig mintha izomlázam lenne (ami meg fekvéstol ugye nem szokott bekovetkezni :D ). Mindegy a lényeg hogy amikor elmentem a férjemmel ma vásárolni akor már sokkal jobban éreztem magam, viszont a délutáni alvásból már megint idegbetegen ébredtem. Komolyan nem ismerek néha magamra. Nah de ezen is túlleszunk egyszer. Ma telefonáltak Oxfordból hogy nem lett fagyibaba, nem lepodtem meg, beulti napján a maradék 3 embriónk csak 2-3 sejtesek voltak..... Már csak azt tudom nagy merészen remélni hogy akik velem vannak igenis továbbfejodtek a hasamban.
Bárcsak,bárcsak..........

Hát....

Nem is tudom, most már egész jól vagyok idegbajilag. Ma reggel ugye hívtak hogy menjunk beultire. Fura volt hogy nem részleteztek a telefonban szinte semmit. Odaértunk és elmondták hogy a babáink le vannak maradva. Ma reggel 2 db volt 4 sejtes a 8 helyett. A múltkori lombiknál 7 és 8 sejteseket kaptam vissza a harmadik napon. Ma 2 db 4 sejteset. Azért most már egyre jobban próbálok bízni bennuk hogy a pocakban beindulnak. Az embriológus azt mondta velem vannak a legjobb helyen, szóval nem szabad feladni, még így is van boven esély a sikerességre (szerintuk nem annyi mintha 8 sejtesek lennének dehát ezt amúgyis tudom a lényeg hogy így sincs veszve semmi). Napi 2 progikúp menjen, hivatalos tesztnap június 18. Azért nem mondom hogy nem borultam ki, de igen kiborultam. De szerencsére van nekem a férjem meg N. barátnom (innen is koszonlek) akiknek sikerul kirángatni a godorbol amikor egyedul nem megy, és igenis megpróbálom elhinni hogy lehet ebbol valami, úgy gondolom ha nem lehetne akkor be sem ultették volna oket nemde?
Nagyjából jól vagyok, habár a hasam most is érzem , érzékeny. Megint nem sikerult teli hólyaggal menni, pont mielott behívtak el kellett mennem pisilni mert már egyszeruen nem bírtam, úgyhogy kevesebb mint félig volt csak a hólyagom de így is sikerult a beultetés csak másfajta katétert kellett használni. Most is láttuk oket ahogy beúsztak a méhembe, olyankor látszik egy kis villanás is :)
Édes babáim, jó helyen vagytok, maradjatok......

Elhiszem azt amit még nem látok, és meglátom azt amiben hiszek......

Mindjárt

Indulunk beultire. 10.30ra kell menni. (az Magyarországon 11.30 ). Azt hiszem kettot kapok vissza de majd beszámolok utána ;) most kéretik drukkolni hogy ne legyen olyan rossz a teli hólyag mint multkor..... :D

5 db

5 db embrionk van. Csutortokon reggel hivnak megint hogy hogy állnak és megmondják hogy aznap vagy szombaton lesz beulti. :) A 12 db petesejtbol egyébként 10-et tudtak megszúrni, és 5 termékenyult meg. Nem is tudok most ettol tobbet írni, ezek jó hírek de majd akkor fogunk még jobban oromkodni amikor a pozitesztet a kezemben tartom ;)

Leszívás

Megvolt reggel a leszívás. 12 db petesejtem lett. Eloszor úgy volt hogy 11 de aztán bejott az embriológus és mondta hogy találtak mégegyet :D Majd holnap délelott 11 korul hívnak hogy mennyi termékenyult meg és hogy kb mikor lesz a beultetés. Ami más volt mint eddig, soha nem véreztem ennyire leszívás után-valamennyire amúgyis szoktam. Szóval itt úgy van hogy mikor magamhoz térek hoznak inni sokat meg enni is kekszet. Amikor már ettem -ittam szokták mondani hogy amikor tudok mehetek pisilni. Nah most ma szerintem hamarabb keltem fel mint szoktam. Felálltam és a lábamon is csurgott a vér, tiszta ciki volt a férjem torolgetett. Aztán eljott velem pisilni, és amikor próbálgattam hogy jojjon valami akkor a huvelyembol kicsúszott egy supertampon vastagságú csak hosszabb vérdarab.... Hát nem volt kellemes de utána már tudtam pisilni. Szóltam a novérnek mi tortént, azt mondta ez normális, attól fuggetlenul hogy nekem eddig ilyen nem volt.A hasam fáj szokás szerint, nem jobban mint máskor de nem is kellemes. Egyébként az embriológus azt mondta szép nagy petécskék, elso ránézésre úgy gondolja elég érettek ahhoz hogy megszúrják oket. Ez eddigi lombikoknál nem így volt, leszívás után mindig azt mondták nem tudják hogy ebbol mennyi lesz jó. Úgyhogy so far so good. Mos már csak a ma éjjelt kell túlélni valahogy a holnapi telefonig, és akkor már picit konnyebb lesz. Nah jó nem csak másképp lesz nehéz ;)

Elhiszem azt amit még nem látok és meglátom azt amiben hiszek...