Miért?

Miért nem mehet egyszer ebben az életben valami simán. Torténetesen errol a mostani lombikról van szó. Ugye minden marha jó volt egészen a leszívásig, aztán jott a hideg zuhany hogy a babák 3 napos állapot helyett 2 napnál járnak a 3ik napon... Ezt még megemésztettem (habár most már elárulom hogy vigasztalhatatlanul zokogtam amikor kijottunk a férjem azt hitte sosem hagyom abba). Szóval sebaj, hajrá babák, fog ez menni.... Gondoltam én. Tegnap este volt az elso kritikus pont a multkori és ezelott egyetlen beultihez képest, anno akkor kezdtem el barnázni. Szuper, túléltuk. Jah, egészen ma délután kb 2ig. Amikor felmentem pisilni és ott volt az a rohadék, ott vigyorgott a tisztasági betéten. Igen, tudom. A progi kúp is csinál ilyet, sot lehet az csak úgy is ott.... Csak kár hogy nehéz ebben hinni, a múltkor is ezt mantráztam de sajnos igaza lett  a megérzésemnek. Szóval ma is kiborultam, úgy néz ki ez a lombik enyhén szólva drámai. Eloszor is még a beulti után is napokig nagyon fájt a hasam (most már alig érzem). Aztán rengeteg mensis gorcs volt- most nincs. Van helyette ez a hulye barna, ami ugyan nem egészen olyan mint a multkori mert nem a kúppal jon ki, és nem is váladékos egyszeruen csak foltocska. Kevéske, de most is volt. Az a helyzet hogy nem adtam fel, de áltatni sem fogom magam, ha kihúzom a tesztelésig és pozitív, akkor én leszek a világ legboldogabb embere meg a férjem. Ha nem, arra is felkészultem (már amennyire fel lehet erre készulni). Szóval ha nem, elmegyunk a konzultációra de nagyon úgy érzem hogy ha most nem sikerult akkor nekem ebbol elég volt, elindítjuk az orokbefogadást. Nem, nem adtam fel, csak megpróbálom felkészíteni magam hogy mi jon a sok HA után. ;)


És mindemellett egy csomó mindenki másnak nem sikerult :( Hát komolyan létezik az mostanában hogy sikerul????? Nagyon-nagyon remélem.........