Holnaptól minden más lesz. Kezdodik a stimu, figyelni kell az idot nehogy késsek az orrspray-vel = nehezen fognak telni a napok ;) már csak 23 nap az elso szuriig, yayyyy :D A vérzés / barnázás mostanra teljesen elmúlt, néha van 1-1 kósza pecsét. Más. Dolgoztam ma is, ma reggeles voltam, és megint megfogadtam már istentudjahanyadjára, hogy nem fogom hagyni magam a foldbe dongolni a fonokom által. Annyira hihetetlenul hangulatember én még ilyet eskuszom nem láttam. Szerinte senki nem dolgozik normálisan rajta kivul ; eloszeretettel nyavalyog néha már tényleg a tokom tele van vele. Tipikusan olyan ember aki szerint a pohár félig ures és nem félig tele van. Én meg amilyen hulye vagyok, mindig besétálok a csapdába ,figyelek rá mit mond és persze kb 2-3 hetente sírós hazajovés a vége. De már nem sok van hátra ;) Majd jól itthon maradok pár hónapot és akkor leshet :P Megint más ( rá még ezt a pár mondatot is kár volt fecsérelni :P ).
Nincs orrfolyás, sikerult berekeszteni a náthámat és most már ne is jojjon elo sokáig, max majd ha a gyerek úgy kb leérettsegizett :)
Szóval ma elég rossz nap volt-illetve nem az egész nap csak az utolsó óra, amikor a fonok befáradt dolgozni. Úgyhogy nem is nagyon volt kedvem semmihez, még beszélgetni se nagyon, anyumat sem hívtam fel ma. Majd reggel bepótolom :) És úgy néz ki most fog fellépni nálam a "nehezen megy az írás" szindróma, érzem ahogy akaratlanul is elkezdek fókuszálni a stimura, és szinte látom ahogy záródnak be a pici ajtók-ablakok a fejemben hogy kizárja a nem jó torténéseket vagy az olyat ami esetleg felkavaró lenne számomra.
Nem tudom ez másnál hogy mukodik, nálam valahogy így alakul magától. Múltkor is így volt, hogy ilyenkor tokre onzo módon, szinte csak magammal foglalkoztam, mármint nem olyan értelemben hogy minden hulyeségre figyeltem, hanem úgy hogy igyekeztem nem reagálni a rosszra, vagy éppen nem hagytam másnak hogy leszívja az energiámat. Nem tudom ez így helyes vagy nem, vegulis mindegy, mert irányítani nem tudom, elég makacs a tudatom ;)
Mához 5 hétre leszívás :)
Tudom, hogy tegnap még azért csesztettelek, hogy senki más érzéseivel és főleg feltöltésével ne törődj, és csak magadra meg a tüszőidre koncentráld minden energiádat, de most eszembe jutott, hogy ez azt jelenti, hogy egyben a blogolásról is lebeszéllek... Azt meg nem akarom, önző indíttatásból sem, mert kíváncsi vagyok, hogy mik történnek a kis fejedben-szívedben, meg egyébként is, ilyen üresjáratos várakozások közepette nekem tényleg terápiás volt kiírni mindent... picsogni is szabad ám... :) Szóval gyere csak néha, és mesélj, bármikről... <3
ReplyDeleteJovok , persze hogy jovok ;) <3
Delete